Közélet

Orbánnak a szülő- gyereksztrájk ártott a legtöbbet

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 03. 23. 09:34

Újabb körkép a társadalmi elégedetlenségről.

A vasútnál elmarad a sztrájk, a pedagógusokat engedményekkel elégítené ki a kormány, csak a Volán-cégeknél van készülődés. Március végén így néz ki a társadalmi elégedetlenség. A Policy Agenda legfrissebb elemzése szerint a kormány nem tudott minden konfliktusforrást ártalmatlanítani, de elkerülte a nagyobb sztrájk lehetőségét.

Az elemzők februárban még úgy vélték, ha a szakszervezetek képesek az ország életére kiható sztrájkot szervezni, az nyilvánvalóan lökést ad a pedagógusoknak, a szociális szférában és az egészségügyben dolgozóknak is. 

Azóta a kormánynak sikerült megállapodást elérni a legveszélyesebb területen a MÁV-nál. A 3%-os béremelést elfogadták a szakszervezetek, bár érezhetően magyarázkodásra kényszerítette őket a tagság. Ez véleményünk szerint alapvetően kihatott a tiltakozások több szereplőjére is, akik megosztottá váltak abban, hogy a társadalmi szolidaritás meddig terjed ki.

A kormány az utolsó pillanatban kapcsolt, amikor komolyan vette a társadalmi elégedetlenséget, és próbálja kezelni a helyzetet. A Policy Agenda szerint most nem látszik, hogy az egyes ágazatok követelései összeállhatnának egy mozgalomba, az pedig elképzelhetetlen, hogy a pedagógusok vadsztrájkja mögé állnának a versenyszférában dolgozók.

Az ügy, amiben a kormány meghátrálásra kényszerült

Az elmúlt hónapok tiltakozásai megmutatták, hogy miképpen tudnak összekeveredni a szakpolitikai követelések, és az általános kormányellenes elégedetlenség. Éppen emiatt nem lehet meghatározni az elérhető minimális célokat, és emiatt szakadnak szét ezek a mozgalmak. A közoktatás terültén indult tiltakozás egyértelműen szakmai indíttatású volt, és a „mostani helyzet nem jó, változtassatok” karakterből indult ki.

Ehhez komoly társadalmi támogatottságot is kapott, amelynek politikailag a kormányra nézve legkárosabb pontja a szülő-gyerek sztrájk volt (egy napra a tiltakozó szülők nem engedték iskolába a gyereküket). Ez ugyanis „bevitte” a politikát azokba a háztartásokba is, ahol amúgy nem követik nyomon a kormány-ellenzék ütésváltásokat. A Policy Agenda szerint a szülők otthon mérlegelték, tényleg jó-e az oktatási rendszer, mernek e tiltakozni, vagy félnek a bosszútól. Ez sokkal károsabb volt a kormánynak és a Fidesznek, mint egy 50 ezer fős budapesti tüntetés. 

A tiltakozás azóta két mederben folytatódik. A radikálisabb vonal vadsztrájkot szervez, a mérsékeltebbek (köztük a szakszervezetek) alternatívát ugyan nem nyújtanak, de tompítani igyekeznek a feszültséget. Így gyengült az egész mozgalom ereje, miközben a kormány azt a képet sugározza magáról, hogy gesztusokat tesz, jelentősen átalakítja a közoktatási rendszert.

Az elemzés szerint a radikálisabb vonal olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek lehetetlenné teszik a megegyezést.

Ezáltal az elégedetlenség lezárása részükről sikerrel nem lehetséges. Miközben a mérsékeltebb vonal fél a szakmai alapon való megegyezésről (árulónak tartanák őket), és emiatt nem tud beleállni teljes szívvel a tárgyalásokba sem. A kormány ezt az űrt kihasználva saját közegével egyeztet.

Sztrájkkal nem lehet semmit elérni?

A pedagógusok vadsztrájk kezdeményezése kapcsán megint felerősödöttek azok a követelések, hogy lazítani kell a sztrájktörvényen, amely lehetetlenné teszi az érdemi munkabeszüntetést. Országosan eddig egyetlen szakszervezet sem tesztelte a törvényt, noha ott, ahol helyi szinten volt sztrájk (Miskolcon a helyi tömegközlekedési társaságnál) ott megállapodással zárult a konfliktus.

Ezért félreértés lenne azt mondani, hogy a sztrájk hiányának oka csak a jogi környezet.

A Policy Agenda szerint ennél sokkal fontosabb, hogy egy ágazati konfliktus hamar politikaivá válik (így akarja a kormány és az ellenzék is), így már nemcsak egy szakmai kérdésről, területről van szó, hanem a kormány általános megítéléséről. A tiltakozók egy része nem abban érdekelt, hogy lemondjon a kormány, hanem hogy változtasson az adott ügyben.

A szakszervezetek éppen ezért nem képesek megmozdítani – akár szolidaritás alapon – a tiltakozásukat, az átpolitizálódott helyzet nekik sem kezelhető tagságuk politikai heterogenitása miatt. A kormánynak ebben a helyzetben érdeke, hogy folyamatosan erősítse azt a benyomást, hogy a tiltakozásnak nem szakmai, hanem politikai céljai vannak – írja az elemzés .

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Visitors walk past a 5G logo during the Mobile World Congress on the third day of the MWC in Barcelona, on March 1, 2017. 
Phone makers will seek to seduce new buyers with artificial intelligence functions and other innovations at the world's biggest mobile fair starting today in Spain. / AFP PHOTO / Josep Lago
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.