Szolnok, 2015. november 10.
Áder János köztársasági elnök elõadást tart Élõ bolygónk címmel a IX. Alföldi tudományos tájgazdálkodási napok konferencián a Szolnoki Fõiskolán 2015. november 10-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Közélet

A vétónál többet várnak Ádertől

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 03. 02. 15:13

A Transparency International Magyarország nyílt levelet írt a köztársasági elnöknek.

A Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezetője, Martin József Péter által jegyzett dokumentumot változtatás nélkül közöljük.

Dr. Áder János úrnak

köztársasági elnök

Köztársasági Elnöki Hivatal

Budapest

 

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Immár negyedik alkalommal fordulunk Önhöz, abban a reményben, hogy Köztársasági Elnök Úr méltányolja a kitartásunkat, és ezúttal helyt ad az érveinknek. Ismét arra kérjük Köztársasági Elnök Urat, hogy ne írjon alá két olyan törvényt, amelyek meggyőződésünk szerint károsak Magyarországnak és a magyar polgároknak.

Bármennyire is elkeserít bennünket, el kell ismerjük, hogy sem az állami lopást, sem a korrupció más formáit nem tudjuk megakadályozni. Az erőfeszítéseinket ezért arra összpontosítjuk, hogy nyomon kövessük a hatalmi visszaéléséket és a korrupciót. Leggyakrabban közérdekű adatkérésekkel próbáljuk kideríteni, hogy az állami szervek és a közpénzeket használó vállalatok mire költik az adónkat. Köztársasági Elnök Úr segítségét olyankor kértük, amikor az állam, meglátásunk szerint visszaélve a polgárok által rábízott hatalommal, szűkítette a közpénzek felhasználásának az elszámoltathatóságát. Ilyennek tekintettük az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 2013-as és 2015-ös módosításait, valamint a Paks II. beruházás titkosítását. Ez volt az a három alkalom, amikor arra kértük, hogy alkotmányossági vétóval élve akadályozza meg a törvényeknek az életbelépését. Most is úgy gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróságnak kellett volna, illetve kellene véleményt mondania a „visszaélésszerű” adatigénylésről, ahogyan a közérdekű adatkérések díjának önkényes emeléséről és az atomerőmű-fejlesztés adatainak az eltitkolásáról is.

Március 1-jén az Országgyűlés ismét két olyan törvényt fogadott el, amelyek súlyosan korlátozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. A Magyar Postáról szóló törvény és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény lényege ugyanaz: ezek az állami tulajdonban álló társaságok és az általuk irányított vállalatok mentesülnek az adataik közzétételére vonatkozó kötelezettségek alól. A parlament a jegybank esetében különös figyelmet fordított az alapítványi vagyonra, amely, a törvény indokolása szerint, az alapító Magyar Nemzeti Banktól történő elkülönülésre figyelemmel „elveszíti közvagyon jellegét”. Ez a rendelkezés egymagában 250 milliárd forint sorsát rejti el a polgárok vigyázó szeme elől, de a Magyar Posta esetében is 200 milliárd forint felhasználása válik titokká.

A Transparency International Magyarország számos pert indított a jegybank és alapítványai ellen azért, mert meg akarjuk tudni, hogy ezek a szervezetek mire költik a pénzünket. Első fokon rendre meg is nyertük ezeket a pereket, a bíróságok ugyanis úgy ítélték meg, hogy az MNB pénze akkor is közpénznek minősül, ha alapítványok rendelkezésére bocsátja, vagy ha közbeszerzés keretében a Századvég Alapítványnak juttatja. Mivel az Országgyűlés döntése értelmében mindkét törvényt alkalmazni kell a jelenleg folyamatban lévő eljárásokban is, ezeket a pereket másodfokon várhatóan el fogjuk veszíteni. Nehéz olyan ellenféllel küzdeni a bíróságon, amelyik, ha vesztésre áll, menetközben átírja a szabályokat, hogy javítsa a saját esélyeit. Arról nem is beszélve, hogy valódi demokráciában az állam nem avatkozik be törvényi eszközökkel folyamatban lévő peres eljárásokba, az ugyanis súlyosan sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő, mindenkit megillető alapvető jogot.

Ezek a törvények korlátozzák az adófizetők pénzét használó szervezetek által nyilvánosságra hozandó adatok körét és megnehezítik azt, hogy a polgárok, élve a jogaikkal, ellenőrizzék a hatalom működését és a közpénzek elköltését. Emiatt ezek a törvények nem szolgálják a magyar polgárok javát és nincsen keresnivalójuk a magyar jogrendszerben.

Korábban már számtalanszor felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú jogkorlátozó törvények több ponton sértik Magyarország Alaptörvényét. Az Alaptörvényünk ugyanis minden polgár jogaként határozza meg a közérdekű adatok megismerését, nyilvános elszámolásra kötelezi a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteket és a nemzeti vagyont a közérdek szolgálatára rendeli. Erről szól az Alaptörvény VI. cikkének (2) bekezdése, 38. cikkének (1) bekezdése és 39. cikkének (2) bekezdése. Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése pedig a köztársasági elnök feladatául szabja azt, hogy őrködjék az államszervezet demokratikus működése felett, míg a 6. cikk (4) bekezdése arra kötelezi az államfőt, hogy kezdeményezze az Alaptörvénnyel ellentétesnek vélt törvény Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatát.

Nincsen kétségünk afelől, hogy Köztársasági Elnök Úr az Alaptörvénnyel ellentétesnek fogja találni ezeket a törvényeket. E reményünket erősíti az a sajtóban nemrégen megjelent hír is, miszerint Köztársasági Elnök Úr esetleg megvétózza a törvényeket. Mi ennél többre kérjük Köztársasági Elnök Urat. A Transparency International Magyarország azt várja, hogy akadályozza meg ennek a két törvénynek a hatályba lépését azáltal, hogy kezdeményezi az Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatukat.

Budapest, 2016. március 2.

 

Tisztelettel:
Martin József Péter s.k.

ügyvezető igazgató

Transparency International Magyarország Alapítvány

A Párbeszéd Magyarországért közben jelezte, ombudsmanhoz fordul az MNB-törvény miatt. Az ellenzéki párt úgy véli, “a közvagyon elveszíti közpénz jellegét” – a lopás új szinonimáit fejleszti ki a Fidesz, jelen esetben az MNB-törvény indoklásában. A PM szerint a kedden elfogadott törvény súlyosan Alaptörvény-sértő, ezért felkéri az alapvető jogok biztosát, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz.

A Fidesz a posta- és az MNB-törvény módosításával most rombolja porig az információszabadságot. Az információhoz való hozzáférés pedig a tájékozott véleménynyilvánítás, és így a demokrácia alapja. A demokráciarombolás azonban csak mellékkövetkezmény: az elsődleges cél a folyamatban lévő és tervezett pocsékolás, urizálás és nettó közpénzlopás leplezése.

A PM példátlannak és önleleplezőnek tartja, hogy a törvény a folyamatban lévő adatigénylésekre is vonatkozik, vagyis a még nem jogerősen lezárt, de bíróság előtt lévő ügyekben is megakadályozza a tisztánlátást. A Fidesz a lopás láthatatlanná tétele érdekében a demokratikus jogállam helyére pártállamot épít, ahol az MNB-elnök Matolcsy György, Orbán bizalmasa a pénztáros.

A nemzetinek csúfolt bank egyre inkább magánintézményként működik, amely egyebek mellett a Fidesz-holdudvar gazdasági terjeszkedését pénzeli.

A PM mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a fideszes pártállam kiépülését, Szabó Tímea társelnök ezért levélben kéri az ombudsmant, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az MNB-törvény megsemmisítését.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.