Közélet

Ahol a fővárost összekeverik Bukaresttel, nem éri meg robbantani

24.hu
24.hu

2015. 11. 26. 09:54

A párizsi vérengzéssel új időszámítás vette kezdetét Európában – erről, a terrorizmusról és az iszlámról beszélgettek szerdán este a Párbeszéd Házában Gazdag Ferenc és Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértők.

Kis-Benedek József szerint senkit nem lephetett meg, hogy terrortámadás történt a franciáknál, hiszen az ország az EU államai közül a legaktívabb az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Az sem elhanyagolható tény, hogy mintegy 4,8-5 millió muzulmán él Franciaországban, akik jelentős része marginalizálódott, így könnyebb őket radikalizmusra csábítani. Ugyanakkor a párizsi mészárlás nem állítható párhuzamba a Charlie Hebdónál történtekkel: ott a cél a bosszú volt a Mohamed-ábrázolásokért, most viszont félelmet akartak kelteni Nyugaton.

Gazdag Ferenc kiemelte: Párizs azért is lehetett a terroristák célpontja, mert az egész világ ismeri. Ezért ha itt történik valami, az nagy nemzetközi figyelmet vált ki, így egyszerűbb félelmet kelteni.

Egy olyan országban, ahol a fővárost összekeverik Bukaresttel, nem éri meg merényletet elkövetni

– tette hozzá Gazdag azzal kapcsolatban, mennyire fenyegeti Magyarországot egy esetleges terrortámadás.

Abban mindkét biztonságpolitikai szakértő egyetértett, hogy a párizsi merényletekhez sok pénz nem kellett. A felhasznált fegyverekhez, bombákhoz könnyű hozzájutni a feketepiacon, és

„egy konfliktus sem fejeződött még be lőszerhiány miatt”.

Ami már nehezebb, az a célhelyszín feltérképezése, de ilyen szempontból a mostani támadások „profi módon előkészített és végrehajtott merényletek voltak”.

Ráadásul azt is be kell látni: bár a francia hírszerzés az egyik legjobb a világon és tudtak róla, hogy terrortámadást terveznek az országban, az ilyen akciókat mégsem lehet pontosan előre jelezni. Ennek oka, hogy a terrorista sejtek „nagyon szigorú és konspirált módon működnek”.

Kis-Benedek úgy látja: az európai muzulmánok nem szeretik a terrorizmust, közülük sokan tüntetéseken tiltakoztak a Charlie Hebdo szerkesztőségét ért tragédia után. Sőt mi több: még az al-Kaida központi magja is elítéli az Iszlám Államot. Közben pedig Európában is egyre kevésbé kérnek a közel-keleti hitszónokokból, inkább helyben képzik ki a vallási vezetőket. A szakember véleménye, hogy a terrorizmus és a migráció összekeverése „súlyos tévedés”, ilyet nem szabad mondani. Főleg, hogy a párizsi gyilkosok többsége is az EU területén született állampolgár volt. Ám arról is nyíltan kell beszélni: az Európába kontroll nélkül beengedett, több százezer menedékkérő között lehetnek potenciális terroristák, vagy olyanok, akik néhány év múlva a radikalizálódás útjára léphetnek.

Syrian refugees light candles to place them outside the French embassy to Germany in Berlin on November 15, 2015 for victims of the November 13 attacks in Paris. Syrian activist Monis Bukhari called out for a gathering of Syrians at the French embassy. German Interior Minister Thomas de Maiziere made a plea on November 14, 2015 against linking the terror attacks in Paris to the record influx of asylum seekers into Europe. AFP PHOTO / TOBIAS SCHWARZ / AFP / TOBIAS SCHWARZ
Fotó: AFP / TOBIAS SCHWARZ

Totális kudarc a multikulti

Gazdag hozzáfűzte: míg néhány évtizede a bevándorlók be akartak illeszkedni  – dolgoztak, megtanulták a nyelvet és elfogadták a helyi normarendszert –, a második és harmadik generációnál ez már nincs így. Sőt, a mostani „újhullámos migránsok” is inkább elutasítják a többségi társadalmat. Az is problémát jelent, hogy az iszlám vallás még nem élte át a reformációt, a Török Birodalom ezúttal „Európán belül van”. A multikulturális modellek nem váltak be, a menekültjogi rendszer pedig csábítóan hat a bevándorlókra.

Európának „totál kudarc”, ami most történik, leginkább egy „bávatag dinoszauruszhoz” hasonlít.

Kis-Benedek egyetértett abban, hogy nem működik a konföderatív Európa, mint mondta: „a terrorizmus után kullogunk”. Viszont az EU vezetősége is csak azt teheti, amire felhatalmazást kap a nemzetektől. Például még abban sem tudunk megegyezni, hogy melyik ország milyen információkat ad le a légi utasairól, adatok nélkül pedig a nemzetbiztonsági szervek adatbázisa nem ér semmit.

 Ki kicsoda

Gazdag Ferenc az NKE professzora, kutatási területe az EU közös kül- és biztonságpolitikája, a magyar kül- és biztonságpolitika, az EU biztonság- és védelempolitikája és a francia külpolitika. Kis-Benedek József a BCE professzora, a Közel-Kelet biztonságpolitikájának, a terrorizmusnak és a válságkezelésnek a szakértője. Az előadás az ELTE-s Politológus Műhely, a PPKE-s Pázmány Ostrakon, a PPKE BTK Politológia Tanszék, a Párbeszéd Háza, és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium szervezésében jött létre.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Barcelona, 2017. augusztus 17.
A terrortámadásban használt furgon közelében rendõrök Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután a fehér furgon a járdára hajtott és járókelõket gázolt el a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább tizenkét ember életét vesztette, mintegy nyolcvanan megsebesültek. (MTI/AP/Manu Fernandez)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.