Üzleti tippek
befektetés-üzlet (befektetés, üzlet, )

Az Y generáció is betört a műkincspiacra

24.hu
24.hu

2017. 09. 04. 20:46

A vállalatok és a fiatalok alapozhatják meg a jövő gyűjteményeit.
Korábban a témában:

Az elmúlt húsz évben komoly változások történtek a hazai műgyűjtők összetételében és attitűdjében. Első körben az intézményi befektetők, napjainkban pedig az Y generáció képviselői jelentek meg a piacon. A szenvedély mellett pedig a gyűjtőket egyre hangsúlyosabban a hosszú távú befektetés lehetősége motiválja.

Míg a rendszerváltás előtt pontosan meg lehetett határozni, addig manapság nehéz általános képet adni arról, hogy kik és miért vállnak műgyűjtővé. Motivációs tényezők közül a szakértők a képzőművészet szeretete és a gyűjtőszenvedély mellett a befektetési lehetőséget, az értékmegőrzést, valamint a társadalmi presztízst szokták kiemelni.

A Deloitte 2016-os globális Art & Finance tanulmánya szerint:

  • a műgyűjtők 72 százaléka szenvedélyből gyűjt, de közben odafigyel a befektetési szempontokra is,
  • 15-20 százalék között van azok aránya, akiket csak gyűjtői megfontolások motiválnak,
  • és csak 5-10 százalékuk az, aki tisztán a befektetést tartja szem előtt.

A befektetői attitűd mögött a többség az értékállóságot emelte ki, de vannak, akik nyereséget is szeretnének realizálni.

A mecenatúra sajátos formája

A vállalati gyűjtés gondolatát is a befektetői attitűd hívta életre az ötvenes évek Amerikájában. Először a Chase Manhattan Bank kezdte el építeni mára több mint 30 ezer darabból álló kollekcióját, ugyanis vezetői felismerték: a művészeti befektetés sokkal többet jelent a rövidtávon hasznot nyújtó üzleti vállalkozásoknál. Nálunk csaknem fél évszázaddal később, a kétezres évek elején jelentek meg a céges magángyűjtemények. Azóta is jellemzően bankok és tanácsadó cégek építik be CSR és szponzorációs tevékenységükbe a műgyűjtést, mellyel a 21. századi mecenatúra egy sajátos formáját teremtették meg.

Az elmúlt 20 évben nagy számban kerültek ki a hazai gyűjtők közül vagyonos magánszemélyek, akik befektetési célokból vásároltak műtárgyat. A 90-es évektől már a nagyobb tőkével rendelkező intézményi befektetők és külföldi vásárlók is megjelentek a piacon. A sok új belépő jelenléte pedig egyrészt egyfajta árrobbanást, másrészt a gyűjtői réteg átalakulását eredményezte – emelte ki Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

Arra a kérdésre, hogy kik napjaink gyűjtői azonban már nem lehet egyértelmű választ adni: „nagyon változó, sem az életkoruk, sem a társadalmi státuszuk, sem a foglalkozásuk nem specifikus. A rendszerváltás előtt könnyebb volt meghatározni, hiszen főként orvosok, ügyvédek és maszekok vásároltak műtárgyakat, akik másba nem tudták befektetni a megtakarításaikat. Ma azonban jóval szélesebb a réteg, így szinte lehetetlen behatárolni a gyűjtői kört”.

A startupok is bevásárolnak

Az igazán jelentős gyűjtemények kialakulása hagyományosan generációkon átívelve történik, uralkodók, dinasztiák vagy éppen családok hozzáértő munkájának eredménye. Részben ennek a tradíciónak köszönhető, hogy globális szinten már évekkel ezelőtt elkezdődött az Y generáció betörése a műtárgypiacra. Ők azok, akik gyűjteményeket örököltek, vagy olyan családi háttérrel rendelkeznek, ami ezt a szenvedélyt lehetővé teszi. Azonban egyre többen lesznek ebből a korosztályból cégvezetők, vagy olyan startup vállalkozást hoznak létre, amely hirtelen nagyobb likvid vagyonhoz juttatja őket, ennek egy részét pedig műtárgyvásárlásba fektetik. Nem véletlenül.

A globális üzleti szcénában sokkal hitelesebbnek számít az a személy, aki komoly befektetésnek tekinti a művészetet.

Az Y generáció leginkább a progresszív kortárs művészeti alkotásokat választja, amelyek a jelenlegi társadalmi és politikai folyamatokra is reflektálnak, míg az idősebb gyűjtők azok, akik a tradicionálisabb darabokat keresik, hiszen ezek vásárlása kevesebb kockázattal jár, valamint egy-egy elismert név gyakorlatilag garancia a jó üzletre.

A Virág Judit Galéria vevőkörében is már megjelent a 30-as 40-es korosztály konkrét vásárlási szándékkal.

Azt tapasztaljuk, hogy már ebből a rétegből is kerülnek ki fizetőképes vásárlók, akik egyre élénkebb érdeklődést mutatnak a műgyűjtés iránt. Ennek ellenére hazai viszonylatban még aligha beszélhetünk az Y generáció térnyeréséről. Ez a tendencia egyelőre csak a tengerentúlon jellemző – mesélte Kelen Anna.

Ahogy azonban az Amerikából indult vállalati gyűjtés is egyre jellemzőbb hazánkban, biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan itthon is nagy számban az Y generáció tagjai közül kerülnek ki a legprogresszívebb műgyűjtők.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.