Budapest, 2007. szeptember 10.
Levágott lakat a Vasútépítõ Törekvés sportegyesület õrmezei sporttelepének bejáratánál. A múlt héten egyik éjszaka a metróépítés egyik alvállalkozója törvénytelenül betört az egyesület sporttelepére és megkezdte a három teniszpálya felszámolását, miután itt lenne a 4-es metró egyik kijárata, valamint egy autóbusz-pályaudvar is. Most megállapodás született a BKV-val, ígéretet kaptak arra, hogy az õrmezei lakótelep mellett lévõ futballpálya megmarad, valamint a felszámolandó teniszpályák helyett a közelben újat építenek.
MTI Fotó: Földi Imre
Üzleti tippek

Veszélyes játék: végzetes következményekkel járhat, ha ezen spórolnak a cégek

24.hu
24.hu

2016. 05. 02. 11:52

Kár esetén veszélybe kerülhet a teljes üzletmenet és a vállalkozás működése is.
Korábban a témában:

Az Union Biztosító felmérése szerint a megkérdezett kkv-k negyede nem rendelkezik sem vagyon-, sem felelősségbiztosítással. Számukra egy káresemény a működés kényszerű leállása esetén végzetes következménnyel is járhat.

Magyarországon a KSH adatai szerint mintegy 1 millió 150 ezer mikro-, kis- és középvállalkozást tartanak nyilván, ezeknek mintegy 85 százaléka folytat tényleges gazdálkodási tevékenységet, ami a hazai GDP csaknem 60 százalékát jelenti.

Túlnyomó többségük 1-10 fős cég, amelyeknél az üzletmenet folyamatossága, az elvárt minőség fenntartása és a cégvezető, illetve a kulcsemberek biztonsága a társaság túlélésének alapfeltétele.

A cégvezetők leginkább az értékesítési és gazdálkodási eredményeket tartják szem előtt, de emellett számos olyan tényezőt is figyelembe kell venniük, ami potenciális veszélyforrást jelent üzletmenetükre nézve. A biztosítással kezelhető kockázatok közül a megkérdezettek ezektől tartanak leginkább:

  • betörés, illetve annak következményei (37 százalék),
  • csőtörés (36 százalék),
  • tűzeset (32 százalék),
  • robbanás (23 százalék).
  • Az elemi károk (villám, földrengés) említése csak ezek után következnek.

A káresetek következményei közül a cégek elsősorban a helyreállítás elhúzódása miatt, valamint a kieső árbevétel miatt aggódnak, a partnerkapcsolatok megszűnését eredményező hatást már jóval kevesebben említették. Arra nagyon kevesen gondolnak, hogy milyen könnyen vezethet akár végleges megszűnéshez is az, ha egy cégnek egy időre kiesik az árbevétele, ugyanakkor az üzemeltetési költséggel továbbra is számolnia kell. Pedig ezt a kockázatot külön termékkel, az üzemszünet-biztosítással lehet fedezni – összegezte Almássy Gabriella, az Union nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja.

Még mindig nincs „válságterve” a cégek negyedének

A biztosító korábbi, 2013-as kutatása alapján megállapítható, hogy lassú fejlődés tapasztalható a kkv-k körében: az eltelt időszak során a vagyonbiztosítások aránya 72-ről 76 százalékra növekedett. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy minden negyedik vállalkozásnak továbbra sincs biztosítási védelme.

Érdemes többféle kockázatra felkészülni

A felmérés szerint a felelősségbiztosítások lefedettsége 62-ről 73 százalékra emelkedett. Ez a 11 százalékpontos elmozdulás biztató adatnak látszik, azonban a tapasztalatok szerint még bőven van tere a további fejlődésnek. Továbbra is kevés ugyanis az olyan cég, amely a tevékenységével kapcsolatos valamennyi fontosabb felelősségi kockázatot fedezi valamilyen biztosítással.

Míg a középvállalkozások esetében 88 százalékos, a kisvállalkozásoknál 74, addig a mikrovállalkozások körében csupán 50 százalék a felelősségbiztosítással való ellátottság.

Általános felelősségbiztosítás és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellett a vállalkozás profiljától függően ajánlott például munkáltatói felelősség, illetve termék- és szolgáltatás által okozott károkra is biztosítást kötni. Mindezt már csak azért is célszerű megfontolni, mert az elmúlt években jelentősen nőtt a fogyasztói tudatosság, ami a kártérítési követelések számát is meredeken emelte. Ez tükröződik abban az adatban is, hogy míg három éve a megkérdezett cégeknek csupán 6 százalékának volt felelősség-biztosítási kára, addig ez az érték 2016-ra 18 százalékra nőtt.

A gépjármű-biztosításokkal való ellátottság kismértékben csökkent (80-ról 75 százalékra), ami elsősorban annak köszönhető, hogy az üzemben tartott gépjárművek átlagéletkorának növekedésével csökkent az ebben a körben kötött casco-szerződések aránya. A vagyonbiztosításokhoz képest alacsonyabbnak mondható a személybiztosítások száma a kkv-k körében: munkavállalóiról ily módon a vállalkozásoknak csupán fele (56%) gondoskodott 2013-ban, és ez a szám azóta sem változott.

Kárszolgáltatás leggyakrabban a vagyonbiztosítások esetében történt: a válaszadók 29 százalékát érte vagyoni kár az elmúlt évek során. A cégek tapasztalatai javultak a kárszolgáltatások minőségéről: míg 2013-ban 5-ös skálán átlagosan 3,59 pontra értékelték ezt a szolgáltatást, a mostani felmérésben ez az index már elérte a 4,01-es értéket.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.