A szabályozási környezet változása, az időnként nehezen értelmezhető vagy többféle értelmezés alapján is alkalmazható előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaidőszervezés folyamatos kihívást jelent a foglalkoztatóknak.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az alap- és pótszabadságok megállapításával, az időközben ki- és belépők szabadságának arányosításával, a töredéknapok kerekítési szabályainak alkalmazásával, az esedékesség évéről történő szabadság áthozatok okának jogszerűségével, illetve az egybefüggő 14 nap szabadság kiadásával lehet a gyakorlatban leginkább probléma.
„Noha a hazai cégek jelentős része alkalmaz egyenlőtlen munkaidő-beosztást (a BDO korábbi TOP 500-as felmérésében 80 százalék körüli arányt mért), a munkáltatók túlnyomó többsége továbbra is a munkaidőkeretet preferálja az elszámolási időszakkal szemben” – magyarázta Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója.
„Ugyanakkor az is jól látható, hogy bár sokan alkalmazzák a munkaidőkeretet, mégis a mai napig nagyon sok fejtörést okoz a foglalkoztatóknak az egyenlőtlen munkaidő-beosztás gyakorlati alkalmazása. Az se felejtsük el, hogy a munka törvénykönyvében szereplő szabályok közül a munkaidő, pihenőidő fejezetben szereplők tekintetében teljes a munkaügyi felügyelők ellenőrzési hatásköre, vagyis onnantól kezdve, hogy a munkaidő része-e az előkészítő és befejező tevékenység, egészen odáig, hogy kiadásra kerültek-e a szabadságok, mindent jogosultak ellenőrizni” – tette hozzá a szakértő.
A munkavállaló is belenézhet a céges rendszerekbe
A munkaidő nyilvántartások – és úgy általában az üzleti ügyvitel kapcsán – látható az a tendencia, hogy évről évre egyre több cég választ a papíralapú nyilvántartás helyett valamilyen elektronikus megoldást. Az elektronikus munkaidő-nyilvántartások mindenképpen könnyítenek az adminisztrációs terheken, ugyanakkor fontos, hogy körültekintően járjon el a foglalkoztató egy ilyen rendszer kiválasztása során. Ha ugyanis az elektronikus program nem megfelelő (a cég méretétől és az érintettek számától függően) munkaügyi bírságot is kaphat.
Az elektronikus nyilvántartásoknak is meg kell felelniük a naprakészség, a hitelesség és az ellenőrizhetőség követelményének. Utóbbi pedig nem csak azt jelenti, hogy az ellenőrző hatóság részére a munkavégzés helyszínén be kell tudni mutatni a munkaidő-nyilvántartást, hanem azt is, hogy a munkavállalók részére is biztosítani kell az ellenőrizhetőség és betekintés lehetőségét.
