Az idei év még 2011-nél is komolyabb próbatételek elé állítja a magyar vállalatokat. Minden egyes vállalkozást érintenek a Munka törvénykönyvének módosításai, a munkáltatói járulékok emelkedése, valamint a jövedéki adók növekedése. Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a mindennapi nehézségek és a jövő bizonytalansága által meghatározott gazdasági helyzetben a jogszabályi környezet biztonsága lehet az, ami szinte befektetés nélkül hajthatna hasznot a gazdaságnak: kiszámítható környezetben a hazai vállalatok hosszú távra tervezhetnek és nagyobb eséllyel találják meg a növekedés útját.
Sem a költségvetést, sem a vállalkozásokat nem terheli, mégis a kibontakozást segíti elő a relatív stabilitás: a dinamikusan változó gazdasági és jogi környezethez könnyebben lehet alkalmazkodni, ha legalább a szubjektív elemeknél, így a jogszabályi változásoknál átmeneti, felkészülési, bevezetési szakaszokat engedélyez a kormányzat. „A legfontosabbnak a káosz elkerülését, a folyamatok kézben tarthatóságát tartjuk” – mondja Rudas László. „Látnunk kell, hogy amikor Európa fejlett részén is előfordul, hogy a pályakezdő fiatalok fele munka nélkül marad – hogy csak egy ritkábban citált tényt emeljünk ki –, hazánk finanszírozhatósága nem elsősorban a Lajtán innen dől el.”
Ilyenkor a családi vállalatok is megfontolják a tartalékok bevonását, „a családi ezüst elzálogosítását”. Ha azonban feltételezhető, hogy a források időszakosan hozzáférhetetlenné válnak, a bankok felfüggeszthetik a hitelezést, akár tőlünk függetlenül eltűnhetnek a források, a tartalékok felértékelődnek. Igaz ez még inkább egy gazdaságilag kitett, nyitott országra. Éppen ezért, az IMF-fel való sikeres megállapodást követően fontosnak tartjuk a sokszor hangoztatott gazdaságélénkítő, növekedést támogató EU-források hatékony lehívását, különös tekintettel a foglalkoztatást ösztönző támogatásokra. A rendelkezésre álló 15 milliárd eurónyi uniós forrás, a kohéziós alap minél rugalmasabb, gyorsabb felhasználását az egyszerűsített adminisztrációval, a bürokrácia csökkentésével lehet biztosítani.
A hazai vállalatok helyzetének jelentős szerepe van abban, hogy a magyar gazdaság mennyire hatékonyan képes „felszívni”, azaz fejlődésre fordítani a pályázati forrásokat. Az FBN-H tapasztalatai alapján ennek eredményességét a pályáztatásoknál a stabil, évtizedes múltra visszatekintő belföldi vállalkozások előtérbe helyezésével, valamint a közbeszerzési eljárások során az árverseny helyett hozzáadottérték-alapú elbírálás bevezetésével lehet az elérhető legmagasabb szintre emelni. Ezzel a megközelítéssel elkerülhető a közismert körtartozás, a sor végén álló alvállalkozók csődhullámát eredményező össznépi gyakorlat.
„Az utóbbi években a törvényi szabályozás gyakran és gyorsan változik, ami önmagában komoly veszélyeket hordoz. Ilyenek, például, a korábban megkezdett beruházások instabilitása és az újak elmaradása, a munkahelyteremtés leállása, a sok új szabály kapcsán az adminisztratív teendőkre fordított idő és költségek növekedése, a hivatali ügyintézések, engedélyezések átfutásának meghosszabbodása” – mutat rá a rosszabbodó kilátások okaira Rudas. – „Jogszabályi biztonság híján a vállalkozó nem tud megfelelően tervezni, így továbblépni sem. Ha mégis továbblép, bizonytalan alapokra épít, ami végzetes veszteségeket vetít előre”.
A felelős családi vállalatok ennek ellenére, mindent megtesznek azért, hogy túljussanak a válság időszakán: vannak, akik egy évtizednyi szünet után újra megnyitják exportpiacaikat, és vannak, akik rendelkezésre álló fejlesztési kereteiket koncentráltan igyekeznek ott felhasználni, ahol az igény fokozottan jelentkezik, például, az állami szerepvállalásból következő piaci átrendeződések mentén. „A nehéz helyzetben sem vagyunk pesszimisták, tesszük a dolgunkat. Mindenki tegye ezt a saját helyén; biztosítsuk együtt a stabilitást, majd a hosszú távon sikeres működést – vetíti előre a jövőt Rudas László. „Továbbra sem kívánunk extra kiváltságokat, csak egyenlő elbírálást, kiszámítható stabil környezetet, relatív biztonságot. Mi itt alapítottuk a családi cégeinket, itt is akarjuk a további sikereinket elérni.”
