Üzleti tippek

Nem beszél a Mol az oroszokkal

Szerencsére unalmas volt – így foglalta össze Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója a társaság április 29-i, csütörtöki közgyűlésén történteket. Sok izgalom után ráfért a társaságra egy kis nyugalom, legalábbis részvényesi oldalról, hiszen az üzleti környezet bőven szolgált kihívásokkal 2009-ben. Videó!

A tulajdonosi fórumon vita nélkül átmentek az igazgatósági előterjesztések, a megjelent 41,7 százaléknyi részvényes minden kérdésben gyakorlatilag egyhangúlag támogatta a vállalat-vezetést. Így a fórum elfogadta az üzleti beszámolókat, a mérleg és az eredmény-kimutatást, illetve az eredmény felosztására tett javaslatot. Utóbbi szerint a Mol 2009 után nem fizet osztalékot.

A lemondott Akar László, Kamarás Miklós és Kemenes Ernő igazgatósági tagok helyét Martin Roman, a cseh energetikai óriás, a CEZ elnök-vezérigazgatója, Járai Zsigmond ex-pénzügyminiszter és ex-jegybankelnök, valamint Parragh László, kamarai elnök foglalhatták el. A felügyelő bizottságban Vásárhelyi István leköszönő tag helyett Töröcskei István bankár került a testületbe. Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgatóval a közgyűlés után beszélgettünk:

A Mol-közgyűlésen idén sem szavazott a 21,2 százalékos pakettet birtokló Szurgutnyeftyegáz orosz olajipari cég, miért nem?

Az igazgatóságnak nem volt játéktere, a Szurgutnyeftyegáz nem felelt meg bizonyos törvényi előírásoknak, így nem vezethettük be a részvénykönyvbe. Erről telefonon is tájékoztattam Vlagyimir Bogdanov Szurgut-elnököt.

Pontosan mi volt az a törvényi akadály, amely miatt nem szavazhattak az oroszok?

Nem érkezett meg a Magyar Energia Hivatal jóváhagyása.

Az elmúlt egy évben máskor is előfordult, hogy egyeztettek Bogdanov úrral? Akár üzleti ügyekben, akár a Szurgut tulajdonosi helyzetéről?

Nem, ilyen egyeztetés nem történt.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a pénzügyi befektetőnek minősített orosz céget egyszer szakmai befektetőnek fogadják el?

Soha ne mond, hogy soha, de a részvénypakett megszerzésének a módja és az ideje azt mondatja velem, hogy nagyon komolyan kellene meggyőzni a Mol igazgatóságát ahhoz, hogy a véleményét megváltoztassa.


Az elmúlt év legfontosabb eseményeként említették, hogy a Mol átvette az INA irányítását. Történtek már azóta lényegi hatékonyság-növelések, illetve milyen projektek vannak folyamatban? Az első, ami az ember eszébe jut ilyenkor, az a létszám-racionalizálás?

Tíz éve vezetem ezt a vállalatot, rengeteg módját megismertem annak, hogy miként lehet egy céget hatékonnyá tenni. Az első lépés egyfajta kulturális forradalom, kultúrát kell változtatni a cégben. Egyébként én magát a kérdés felvetését sem tartom pontosnak, máshogyan közelíteném meg a változást. Mi nem irányítási jogot szereztünk, lehet, hanem felelősséget vállaltunk, fokozottabb, sőt teljes felelősséget. Azt mondtuk, hogy felelősséggel fogunk tartozni azért, hogy mit csinál az INA, az elengedhetetlen beruházásokat végre fogjuk hajtani, hatékonyabb vállalatot hozunk létre. Ez számomra nem jog, hanem felelősség. Elsőként valóban mindenkinek a létszám jut eszébe. A létszám fontos, a munkavállalók kezelik a szükséges eszközeinket, azonban nem mindegy, hogy mire használom ezt az eszközt. A Molnak ugyanannyi munkavállalója van, mint az INA-nak, de ötszörakkora termelési értéket ér el. Nem szeretem a létszám-leépítést, sem kifejezésként, sem eszközként. Hatékonyságot kell javítani, ennek ezer eszköze van. A Molnál is sok hatékonyság-javítás történt, voltak kiszervezések, de volt olyan intézkedés is, amellyel a létszámot jobban leterheltük. Ma ugyanannyian dolgoznak a kontrolling-osztályunkon, mint tíz éve, és közben a vállalatcsoport, az elért termelési érték megduplázódott.

Ez azt jelenti, hogy akár egy látványos termelési érték növelést is elképzelhetőnek tart az INS-nál?

Biztos vagyok benne, hogy ezt is meg kell csinálni, ahogyan a költség-gazdálkodás és a beszerzések hatékonyabbá tételét is, ez egy folyamat része.

Az elmúlt napok viharos dél-európai eseményei kapcsán kérdezzük, hogy mennyire biztonságos jelenleg a Mol a pénzügyi helyzete, finanszírozási háttere?

Ezért volt nagyon fontos a „nem-szeretem” napirendi pont a nulla osztalék-fizetési javaslattal és ezért is fogadták viszonylag nyugodtan a részvényesek a javaslatunkat. Igen, az elmúlt napok hírei is mutatják, hogy még mindig mennyire instabil a globális pénzügyi helyzet. A Mol az elmúlt évben alacsonyabb eladósodottsági mutatóval zárt, mint egy évvel korábban, mert fegyelmezett, konzervatív pénzügyi politikát folytattunk.

Annak ellenére sem lehetett volna osztalékot fizetni, hogy csökkent a Mol-csoport eladósodottsága, ráadásul nominálisan sem lett volna akkora teher az eredmény 40 százalékának kifizetése osztalékként?

Annak ellenére sem. Amikor 2007 környékén, lehetett látni, hogy pénzügyi krach készül, a Mol nyilvános vételi ajánlatot tudott tenni az INA-ra, növelni tudta a részesedését. Biztosan láttuk, hogy végigbírjuk finanszírozni a folyamatot, ez a fegyelmezett, konzervatív pénzügyi politika. Most sem látjuk pontosan hogyan fog alakulni a pénzügyi helyzet, de az INA és a horvát kormány felé fennálló kötelezettségeinknek szeretnénk eleget tenni. Nem tudom, hogy mikor lesz vége a válságnak, de az biztos, hogy a Mol a védett oldalon van.

A közgyűlés által elfogadott személyi kérdések egy részének politikai íze volt. Mennyire jellemző, mennyire fogadható el ez egy nem állami tulajdonú, ugyanakkor szabályozás-intenzív vállalattól?

Nem politikai alapon választunk testületi tagokat, hanem a széleskörű stakeholder-érdekeket vesszük figyelembe. Kiváló szakemberekről van szó, a külföldi befektetők egyáltalán nem éreztek a kiválasztásukban semmi kivetnivalót.

Hogyan zajlik egy ilyen kiválasztási procedúra?

Teljesen nyíltan beszélgettünk a személyi kérdésekről az igazgatóságban. Az igazgatóságnak van egy bizottsága, amelynek az egyik feladata, hogy a stakeholderek érdekei megjelenjenek az igazgatóságban. Amikor a három korábbi tag jelezte, hogy lemond, volt már három jelöltünk. Biztos vagyok benne, hogy a mostani 11 igazgató kiválóan fogja a részvényeseket és a stakeholderek érdekeit képviselni.

Azt mondta, hogy volt három jelöltjük. Lehet, hogy
folytatódnak a személycserék?

Évről, évre felmerül a kérdés, hogy az igazgatóságban mikor jöhetnek új személyek, az aktuális tagok mikor mondanak le, mikor hívjuk őket vissza őket. Folyamatosan értékeljük magunkat is, vagyis a menedzsmentet, az igazgatóságot és minden tisztségviselőt egyedileg is. Az egyeztetést alapvetően bizottságok végzik, ez a három ember véleményem szerint kiválóan fogja képviselni a stakeholdereket.

Olvasói sztorik