A CDO-k (collateralised debt obligation), az adósságfedezetű kötelezettségek olyan speciális értékpapírok, amelyek mögött kötvények, hitelek, vagy egyéb eszközök állnak fedezetként. A befektetők a CDO vásárlásával átvállalják az adott hitel-, illetve kötvényportfolió kockázatát.
A K&H Bank 2005 őszén kezdte el értékesíteni az anyavállalatától, a KBC-től megvásárolt CDO termékeket. A CDO kötvényeket kiemelt, privát banki ügyfeleknek és vállalati ügyfeleknek értékesítette. A jegyezhető összeg kötvényenként 50 ezer euró volt.
A CDO kötvényekre vonatkozó adásvételi szerződés megkötése előtt a fogyasztó elvileg több forrásból kaphatott tájékoztatás a kötényekről. A K&H bank által értékesített CDO kötvények értékét csökkentették 2008. és 2009. évben a piaci események, egyebek között az, hogy a Moody’s és a Fitch Ratings leminősített több, érintett kötvényosztályt is. Az érintett fogyasztókat a bank tájékoztatta ezekről a döntésekről.
Nem felelt meg
A GVH álláspontja szerint nem felelt meg a valóságnak a tájékoztatók azon üzenete, hogy az adott kötvény egy egyszerű vállalati kötvény, amely mögött kizárólag több vállalat hitelei állnak, s az egyes vállalatokkal kapcsolatos hitelkockázat a KBC aktív vállalatfigyelése révén kezelhetővé válik. A vállalati kötvény jelleget többszörösen, igen nagy terjedelemben és több aspektusból is hangsúlyozó tájékoztatók ugyan kitértek a kötvények mögötti pénzáramlásra, azonban ezt nem oly módon tették, hogy a fogyasztó előtt ténylegesen ismert legyen, milyen, nemcsak vállalati hitelekkel kapcsolatos eszközöket magában foglaló portfolió áll a kötvény mögött, s ennek megfelelően milyen jellegű kockázatokkal kell számolnia.
A vizsgált tájékoztatók kategorikus állítással a magyar államkötvénynél is biztonságosabb befektetésnek minősítették az adott CDO kötvényeket. A tájékoztatók tartalma elfedte, hogy az államkötvény a mögötte álló állami garancia révén mindenképpen más kockázatot jelent, mint a CDO kötvények, s ezáltal a tájékoztatók nem adtak reális képet a CDO kötvényekről, azok biztonságát illetően a ténylegesesnél kedvezőbb képet sugalltak a fogyasztók számára – állapította meg a GVH.
Megtévesztésre alkalmas
A tájékoztatók a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon nem tartalmazták, hogy a kötvények számára biztosított másodpiaci forgalom “nyilvánvalóan csak normál piaci körülmények között értelmezhető”. Elhallgatták azt, hogy nem adható biztosíték a kötvények likviditását illetően, a KBC nem köteles ajánlatot tenni a kötvények megvásárlására, s bármikor, bármilyen okkal felfüggesztheti e tevékenységét. Ezzel a lehetőséggel élt is a KBC csoport, amikor 2008 nyarán közölte, hogy nem biztosít másodpiaci likviditást a kötvényekre.
A bírság összegének megállapításakor súlyosító körülménynek bizonyult, hogy a bank korábban már többször megtévesztette a fogyasztókat, mostani bizalmi terméket érintő jogsértése pedig jelentős pénzösszeget igényelt és több éven át valósult meg. Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a bank törekszik arra, hogy a CDO kötvénytulajdonos ügyfelekkel peren kívüli egyezséget kössön. Enyhítő körülmény továbbá, hogy az ügyben érintett fogyasztók köre nem minősíthető átlagosnak.
