Hónapok óta stagnál a havonta felszámolás alá kerülő cégek száma, nyár óta szinte minden hónapban valamivel több mint 1300 cég ellen indítanak fizetésképtelenségi eljárást a tulajdonosok. A válság előtti időkben havonta jellemzően 800-900 cég került bajba, de tavaly a válság kitörését követő utolsó negyedévben már 1100-1200 céggel szemben indult eljárás. 2008 novemberében éppen 1166 fizetésképtelenségi eljárás indult, idén pedig 1301, vagyis a növekedés 11,6 százalékos.
„Ahogyan az összehasonlításul használt, egy évvel korábbi adatokban fokozatosan megjelenik a válság hatása, úgy csökken a növekedés üteme, de ez nem ad okot az örömre, hiszen a válság előtti „békeidőket” 30-40 százalékkal meghaladó havi adatok azt jelzik, hogy a magyar vállalkozások bajban vannak” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.
Hasonló jelenség mutatható ki a végelszámolásoknál, csak némi fáziskéséssel. Tavaly novemberben még „csak” 832 társaság bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, idén novemberben azonban 1242 cég függesztette fel tevékenységét. Idén az első 11 hónapban 12 383 cég végelszámolása kezdődött meg , míg tavaly ugyanebben az időszakban csak 8919-é, így a növekedés üteme ezen a területen még mindig magas, 39 százalékos.
„A végelszámolások mintegy 20-25 százaléka idővel felszámolásba fordul, mégsem gondoljuk, hogy kizárólag fizetésképtelen cégek jutnak erre a sorsra. Sokkal inkább arról van szó, hogy amikor a tevékenység már nem rentábilis, a belátó tulajdonosok nem erőltetik tovább a piaci jelenlétet” – véli Csorbai Hajnalka.
Az igazgató fenntartja egy korábbi konferencián elmondott véleményét, amely szerint a nemfizetés államilag támogatott népbetegség Magyarországon. „Ha lenne oltás erre is, azt kötelezővé kellene tenni a vállalkozók körében. Az állam ezzel szemben folyamatosan olyan döntéseket hoz, amelyek megkönnyítik az adósságszédelgők dolgát” – állítja az Opten igazgatója.
Az olcsóbb és gyorsabb cégalapítás, legutóbb pedig a tulajdonosok lakcímének titkosítása mind abba az irányba mutat, hogy egyre könnyebben és mind kisebb kockázattal lehessen újabb és újabb cégeket fizetés nélkül hátrahagyni. „Nem elég, hogy a csalárd csődöknek nincs érdemi következménye, még meg is könnyítjük, olcsóvá, gyorssá és kényelmessé is tesszük a dolgot. Ezen mindenképpen változtatni kellene.”
