A vállalatok vezetőinek és tulajdonosainak kötelessége, hogy ne csak a jogszabály betűjét, hanem szellemét és szándékát is érvényesítsék, és tegyék mindenki számára érthetővé és elérhetővé az adatokat – áll az MSZP frakciójának állásfoglalásában, amit négy pontban rögzítettek.
1. Ezért az MSZP a válság idejére indokoltnak tartja bérplafon állítását a többségi állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok és a közpénzből finanszírozott közmédiumok esetében. A közvagyont megtestesítő társaságok körében az egyik legfelelősebb poszt a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztje, amely ezért alkalmas viszonyítási pont lehet. A Magyar Nemzeti Bank vezetőinek jövedelmeit még a 2001-es törvény betonozta be, majd szintén a Fidesz-kormány ezt a PSZÁF elnökére is kiterjesztette. (Ennek nyomán távozhatott a hírek szerint bírósági döntés alapján, 350 millió forinttal posztjáról Szász Károly.)
Az MSZP most Járai Zsigmond és Szász Károly fizetési szintjének negyedét javasolja a válság idejére bérplafonnak az állami és önkormányzati vállalatok, közmédiumok esetében. Kezdeményezi, hogy az állami-, önkormányzati szféra vállalatvezetőinek bérplafonja a Magyar Nemzeti Bank elnöke törvény által meghatározott fizetésének 25 százaléka legyen.
2. Ahol közpénzeket kezelnek, ott alapkövetelmény az átláthatóság és a nyilvánosság. A közszférában alig indokolható a titoktartási kötelezettség és ennek „lelépési díjjal” való honorálása. Az MSZP kezdeményezi az új szabályozást annak érdekében, hogy kevés és nagyon indokolt kivételtől eltekintve ilyen jogcímen a közszférában ne lehessen lelépési pénzt fizetni.
3. Különjutalom, prémium csak extra teljesítményért járhat. Arcátlanság, ha a közpénzekből szinte automatikusan teljesíthető feltételekkel burkolt bérkiegészítésként rendszeresen járnak jutalmak és prémiumok. A szocialisták kezdeményezik, hogy a közszféra vállalatainak tulajdonosai: a Nemzeti Vagyonkezelő, az önkormányzatok és a közmédiumok esetében a közalapítványi kuratóriumok ellenőrizzék a prémium feltételeket.
Akár peres úton semmisítsék meg azokat a megállapodásokat, amelyek alapján a prémium teljesítmény nélküli fizetéskiegészítésként szolgált.
4. A közpénzekre nem kevésbé, hanem jobban kell vigyázni, mint a magánpénzekre. A közpénzekből gazdálkodó vállalatok tulajdonosai végezzenek azonnali összehasonlítást a piaci szférában működő, hasonló funkciójú vállalatok vezetői javadalmazásával és teljesítményével. Hasonlítsák össze például az adott önkormányzati vállalat és a településen működő más vállalatok, a MÁV és a GYSEV, a közmédiumok és a média területén működő más társaságok vezetőivel szembeni követelményeket és azok jövedelmeit.
Akadályozzák meg, hogy az állami-, önkormányzati-, közalapítványi tulajdonú társaságok vezető alkalmazottai valódi elvárások nélkül, vagy tényleges feladataik megszűnte után kegydíjként” részesüljenek a piaci szféránál magasabb jövedelmekben – áll az MSZP-frakció állásfoglalásában.
A Fidesz visszautasítja
“Miközben Bajnai és a szocialisták a jövő évi költségvetéssel az emberek utolsó 10-20 ezer forintját veszik el, kiszedik a gyerekek tányérjából a menzai ebéd kétharmadát, aközben több milliárdot fizettek ki a fővárosban, az állami cégeknél és minisztériumoknál is horribilis összegű végkielégítésekre, prémiumokra.
Most, hogy a sajtó és az ellenzék lebuktatta őket, a szocialisták úgy csinálnak, mintha éppen ők harcolnának a – saját maguk által kifizetett – végkielégítések és más különjuttatások, valamint a többmilliós havi fizetések ellen” – olvasható Szijjártó Péter közleményében.
