– Biztos vagy abban, hogy a koncessziós szerződésetek lejárta, november 18-a után is lesz Sláger Rádió?
– Szerintem biztosan lesz.
– Az előzmények fényében nem aggódsz?
– Sokan nem gondolták volna, hogy még ilyenkor sem lesz döntés a rádió frekvenciájának sorsáról. Azért az abszurdum, hogy egy ilyen nagy cég, mint a miénk, nem tud négy hónapnál tovább tervezni.
– Nem kellett volna már sokkal korábban és határozottabban lobbizni azért, hogy legyen új pályázat?
– Bő két éve dolgozunk ezen. Bármikor, amikor az ORTT tagjaival beszéltünk vagy döntéshozókkal találkoztunk, sürgettük őket. Ennek már tavaly júniusban létre kellett volna jönnie. Abból indult a probléma, hogy 2008 elején a parlament szerződéskötési moratóriumot szabott az ORTT-nek. Nyilván szándékukban állt új médiatörvényt alkotni még a frekvenciapályázatok előtt, ez azonban nem sikerült. Ezért jött tavaly ősszel a mentőöv, ami meghosszabbította volna az engedélyünket, ezt viszont alkotmányossági aggályok miatt visszadobta a köztársasági elnök. (Időközben az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a döntést – a szerk.) Innentől kezdtek kuszálódni a szálak.
– Az ORTT pályázati tervében az szerepel, hogy az első évre 350 és 700 millió forint közötti összeggel lehetne licitálni, majd a műsor-szolgáltatási díj évi fix 200 milliós lenne, ami kiegészülne a nettó árbevétel 10-15 százalékával. Ezek vállalható feltételek?
– Egy átlagos üzleti vállalkozás profitrátája mindenhol a világon 10-15 százalék körül alakul.
– Akkor számoljunk: tavaly mekkora volt az árbevételetek?
– Közel négymilliárd forint, tehát a fenti konstrukcióban a mostani háromszorosát, évi 600 milliót kellene fizetnünk, ha csak 10 százalékot ígérnénk. Aki ezt vállalja, az vagy nem szereti a profitot, vagy nem üzleti célok motiválják.
– Ilyen feltételek mellett is pályáztok?
– Abban bízunk, hogy ezek még változni fognak. Már a most fizetendő, évi 200 millió forint műsor-szolgáltatási díj is kiemelkedően magasnak számít. Mindennek tetejébe itt van a nyakunkon a válság, ami a rádiókat különösen erősen sújtja, hiszen 25-30 százalékos piaci visszaesésről beszélhetünk.
– Mekkora veszteséget jelent számotokra, hogy az év végére nem tudtok hirdetéseket befogadni?
– Nagyot. Hiszen ha egy cég szeptemberben szeretné megtervezni a karácsonyi költését, akkor a médiaügynöksége nem tudja teljes szívvel azt ajánlani, hogy hirdessen a Slágerben vagy a Danubiusban. Tehát sokan elviszik majd a pénzüket más médiatípusba.
– A Slágerre nézve is érvényes a 25-30 százalékos visszaesés?
– Közel 30 százalékról van szó.
– A kieső bevételeket hol lehet megspórolni?
– Ennyit nem lehet megspórolni, mert nagyon sok a fix költség.
– Mi lesz a hosszú évek óta létező Sláger Megaparty koncerttel, ami a nézőknek eddig ingyenes volt?
– Az volt az első, amit kihúztunk a költségvetésből és erre a sorsra jutott a kutatás, illetve a marketing is. Ezek olyan tételek, amelyekre a válság ellenére is költöttünk volna, viszont abba a piacba, ami nem biztos, hogy megmarad, most nem lehet befektetni.
– Egy éve ilyenkor Földes Ádám szerepelt ebben a rovatban, aki akkor még a cégcsoportotoknál dolgozott. Meglepődtél, amikor hallottad, hogy a konkurenciához igazolt?
– Igen, hiszen ő mindig is elkötelezett slágeres dolgozó volt, de nyilván a karrierje szempontjából komoly lehetőséget jelentett neki.
– A te lojalitásodat még nem ingatták meg hasonló ajánlatokkal?
– Azt nem mondanám, hogy nem volt olyan, amin nem gondolkoztam el, de én itt még mindig nagyon sokat tanulok, most főként a krízis és a pályázat miatt, és minden percét élvezem a munkámnak.
