Az amerikai napilappiac horizontján csúnya viharfelhők gyülekeznek. Philip Meyer professzor az American Journalism Review hasábjain megjelentetett elemző cikkében már azt is megkockáztatta, hogy egyes nagy tekintélyű, évszázados múlttal büszkélkedő lapok esetében a végjáték is megkezdődött.
Az biztos, hogy a márciustól szeptemberig tartó időszakban nem alakultak túl jól az értékesítési adatok, az októberben közzétett friss audit szerint ugyanis az 507 amerikai napilap átlagos hétköznapi példányszáma 4,6 százalékkal, 38,2 millióra csökkent. A hirdetési szempontból ugyancsak kiemelten fontos vasárnapi lapoknál (571 lap, 43,6 millió példány) a visszaesés ennél is jelentősebb (4,9 százalék) volt. A korábbi években az egy-két százalékos csökkenésekkel már-már megbarátkozott a szakma, de 2007-től felerősödött a zuhanás, s az idei eredményeket látva a nyomtatott sajtó nyilvánvalóan olyan lefelé haladó spirálba került, amelyből – a kibontakozó gazdasági recesszióval számolva – egyelőre nem látszik a kiút.
Nagy vesztesek
Az ismertebb termékek (a lappiac „dinói”) hétköznapi példányszáma szinte valamennyi amerikai nagyvárosban csökkent. Az Atlanta Journal-Constitutional 13,62 százalékkal zsugorodott, a The Houston Chronicle 11,66 százalékkal esett vissza, a Chicago Tribune pedig 7,75 százalékkal hanyatlott. A vasárnapi kiadások közül a The Houston Chronicle 15,7 százalékot bukott, a San Francisco Chronicle 7,44 százalékos mélyrepülést produkált, a The Boston Globe pedig 8,24 százalékos mínuszt könyvelhetett el.
Ráadásul ezek a gyenge eredmények csak tetézik a bajt, hiszen a lapkiadóknak már az előző években is elég rosszul ment, ezért különböző módon próbáltak meg kimenekülni a nyomtatott médiát sújtó válságból. Volt, ahol jelentős létszámleépítéseket hajtottak végre, volt, ahol összevonták az online és offline szerkesztőséget, átalakították a kiadói struktúrát, racionalizálták (drasztikusan lefaragták) a költségeket, számos kiadói tevékenységet kiszerveztek, több lap, köztük a piacvezető USA Today vagy a New York Post jelentősen, 25–50 százalékkal emelte az eladási árat, mások viszont inkább csökkentették az oldalszámot, lekicsinyítették a formátumot… Hiába. Külön-külön vagy együttesen ezek a „megoldások” eddig nem hoztak számottevő eredményt. A trendet nem sikerült megállítani, sőt, az 2008-ban erősödni látszik.
Netes segély
Napjainkban nemcsak a lapeladások alakulnak katasztrofálisan, de a pénzügyi eredmények is. A Goldman Sachs elemzője, Peter Appert szerint a csökkenő reklámbevételekkel (14,1 százalékos idei zuhanással) számolva a legsikeresebb kiadóknak is hozzá kell szokniuk, hogy az év végén a profitjuk tovább csökken, s nemcsak jóval 20 százalék alá esik, de évekig ott is marad. Óvatos előrejelzések (Editor & Publisher) szerint ugyanis legalább öt év kell, amíg az online bevételek ellensúlyozni tudják a nyomtatott sajtóban keletkező veszteségeket.
Az ugyanis nem kétséges, hogy a jövőben a nyomtatott média rovására az online erőteljes fejlődése várható, s ezt az idei év harmadik negyedévének adatai is igazolják. Az említett lapok internetes oldalainak használata 16 százalékkal nőtt az előző évi adatokhoz képest, s bár drasztikusan csökkent az újságot vásárlók száma, egyes kiadók máris azt regisztrálhatják, hogy lapjuk offline és online olvasóközönsége együttesen nőtt a korábbi évekhez képest. Csakhogy ebbe az örömbe egyelőre sok üröm vegyül, mert az új (többnyire fiatal) és a régi olvasók egy része már csak az ingyenes online kiadást böngészi. Ez örvendetes tény, de a kiadók szempontjából azért problémás, mert egyrészt megállíthatatlanul csökken a nyomtatott lapok fizetős vásárlóinak (előfizetőinek) száma, másrészt az internetes reklámbevételek egyelőre messze elmaradnak a nyomtatott sajtóétól. Napjainkban a reklámbevételek 90 százalékát az írott sajtó „hozza”, ezek azonban a példányszám-csökkenések miatt szintén folyamatosan apadnak. Vagyis mostanság a kiadók összességében a korábbinál több olvasót szolgálnak ki, de jóval kevesebb bevételt (előfizetés, reklámbevétel) regisztrálnak.
Bulváros fordulat
Ugyancsak figyelmeztető jel, hogy az amerikai lappiacon kibontakozó válság nyomán egyesek már a nyomtatott sajtó szerepének végleges átalakulásáról beszélnek. Egyrészt a nagy hagyományú lapok (The New York Times) printváltozatának várható megszűnését említik, másrészt a kiadóknál életbe léptetett szigorító intézkedéseknek (elbocsátások, különszámok, mellékletek számának csökkentése, megszüntetése stb.) elsősorban a minőségi lapok a vesztesei, és egyes médiumoknál máris számos jele van a bulvárosodás felé mutató arányeltolódásnak. Mindezek a problémák azonban egyelőre csak a szakmát foglalkoztatják. Az amerikai sajtópiac egyre súlyosbodó krízise a globális gazdasági válság vagy az amerikai választási harc közepette jelenleg alig kap teret, holott a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a lappiaci krízisnek és az ennek nyomán mutatkozó változásoknak már a közeljövőben nagyon jelentős társadalompolitikai hatásai lesznek. S ezek következményei természetesen hamarosan Európába, s így Magyarországra is „begyűrűzhetnek”…