A magyar adóhatóság elkezdte vizsgálni azokat a cégeket és magánszemélyeket, akik szlovák rendszámmal futtatnak gépjárműveket Magyarországon. Büntetésre számíthatnak, ha nem folytatnak tényleges tevékenységet Szlovákiában. Hogy mennyire, azt az APEH még nem közölte, viszont a tulajdonosok az autó típusától függően negyed és 4 millió között spórolhatnak a rendszámutaztatással.
Az adóhatóság nehezen tudja majd vizsgálni az összes környező országot, mivel több szomszédunknál sem kell regisztrációs adót fizetni. Horvátországban nemcsak autót érdemes bejegyezni, jóval alacsonyabb szinte minden adó és számtalan kedvezményt nyújtanak a vállalkozóknak.
Mennyivel olcsóbb?
Egy részvénytársaság megalapításához például 27 ezer euró kell, de kft.-t már 2 ezer 700 euróért lehet gründolni és ez a költség teljesen leírható. A társaságoknál a nyereségadó mindig az adóalap 20 százaléka. Ezt is megspórolhatják, akik államilag támogatott területeken vállalkoznak és 5 főnél többet foglalkoztatnak: a hegyvidéki területek mellett a háború sújtotta Vukovár városban sincs nyereségadó. A kifejezetten kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégeknek sem kell a nyereség után adózniuk és általában minden település elengedi a helyi iparűzési adót.
További kedvezményekre számíthatnak, akik ásványvizek kitermelésével, fa és bútor-, csónakgyártással, vagy bármilyen turisztikai tevékenységgel foglalkoznak. Mindenki leírhatja a reprezentációs díj 30, illetve a céges autók költségeinek 70 százalékát. Nemcsak céget éri meg alapítani, de a Magyarországon bejegyzett vállalkozások is csak 15 százalékos adót fizetnek a nyereség után, ez a mérték régiós szinten is az egyik legalacsonyabb.
Az áfa is kedvez a horvátországi üzletnek, három kulcsot alkalmaznak: 0 százalékos teher van minden kenyérfélén és a tejtermékeken, de a mozit sem sújtja forgalmi adó. Mindössze 10 százalék az áfája a szálláshelyek és a vendéglők tevékenységének.
Magyar iparágak sütögetik kint a pecsenyét
„A hagyományos turisztikai vállalkozások mellett, mint a lángossütés vagy a ’jetski’-bérbeadás, egyre több magyar cég jelenik meg a tanácsadás területén és a nagyobb hozzáadott értékű iparágakban” – mondta az FN-nek Gatai Éva, a Horvát-Magyar Kereskedelmi Kamara vezetője.
A néhány éve alapított kamara tagjai között a nagy magyar cégek mellett (Mol-INA, OTP-OTP Banka Hrvatska, MVM) jó néhány kisebb tanácsadót lehet találni, több erdélyi magyar kereskedő is ezt a csatornát használja.
A környezetvédelmi tanulmányok készítésében és az energiaipari kármentesítésben lát fantáziát például az Öko-Trade Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft. „Egyelőre akadoznak Horvátország tárgyalásai az Európai Unióval a környezetvédelmi normákról, de hamarosan óriási piac nyílik ezen a területen” – vélekedett Bartos Sándor, a cég ügyvezetője.
Nem mindig jó üzlet az ingatlan
A közhiedelemmel ellentétben már nem olyan jó befektetés a horvátországi ingatlanpiac. A parti területek egyre drágábbak és forgalmiérték-alapú ingatlanadó terheli az épületeket. Jövedelemadót egyébként csak akkor kell ingatlan után fizetni, ha 5 éven belül legalább háromszor adott el házat vagy lakást egy magánszemély. Az örökösödési és ajándékozási illeték mértéke egységesen 5 százalék.
Sokszor gondot jelent, hogy a minisztériumok és hivatalok többéves késéssel adják ki az építési engedélyeket és így könnyebb belefutni az illegális építkezésekbe: szándékosan vagy jóhiszeműen. „A tavalyi nyaralóbontásokból sokan tanultak, most már mindenki odafigyel az engedélyekre” – magyarázta a helyzetet Szőreghy Danics Ágnes, a magyar ügyfelekkel foglalkozó zágrábi Exklusive Kontrol adótanácsadó iroda vezetője és hozzátette, hogy még mindig ingatlanban spekulál a legtöbb Horvátország felé kacsintgató magyar cég.
Jó üzlet lehet a horvátországi ház azoknak a magyaroknak, akik vagyonukat menekítik, a zágrábi hatóságok ugyanis nem folytatnak vagyonosodási vizsgálatokat és így az APEH is nehezen tud kutakodni a hiányos adatbázisok miatt. Komolyan odafigyel viszont Horvátország az áfacsalásokra: a visszaigényléskor minden esetben vizsgálják a jogosságot és nem hozzák nyilvánosságra, hogy egy-egy időszakban milyen területeket fürkésznek fokozottan.
