Új lehetőségként külföldi egyetemre is jelentkezhettek a középiskolások a 60-as évek végén. Az érettségi előtt három hónappal, februárban volt a felvételi, Lipp István pedig gondolt egyet, és próba szerencse alapon beadta a jelentkezését. Az akkori rendszer különlegessége volt, hogy még maga sem tudta, hogy melyik ország melyik egyetemére jelentkezett. Amikor kiderült, hogy sikerült a felvételije, akkor tudta csak meg, mi is a pontos helyszín: Moszkvától 3300 kilométerre keletre, a szibériai Novoszibirszk. Diákként élvezte a távoli egyetemi életet, csak a téli hideg – az azon a vidéken nem ritka mínusz 35 fok – volt számára szokatlan.
Pályakép
1973–1975:
Posta Kísérleti Intézet, hálózattervező
1975–1979:
Szovjetunió, postai és távközlési szolgáltatások kiépítésének irányítása
1979–1990:
különböző vezető pozíciók a Magyar Postánál
1990–1999:
Matáv, a marketingért, értékesítésért és ügyfélszolgálatért felelős igazgató
1999–2001:
Magyar Posta, vezérigazgató-helyettes
2001–2003:
Első Pesti Telefontársaság Rt., vezérigazgató
2003–2007:
BCN Rendszerház Kft., vezérigazgató
2007-tól
T-Kábel Magyarország Kft., vezérigazgató
Új irány
A rendszerváltás után a postából kivált a távközlési ágazat, és létrejött a Matáv. „Foglalkozhatnál marketinggel, a korszerű ügyfélszolgálat és értékesítés kiépítésével” – mondta főnöke Lipp Istvánnak, aki akkor inkább még csak sejtette, mint tudta, hogy mit is kapott feladatul. Mindenesetre apró lépésenként elindultak egy új irányba: kutatásokat készítettek a fogyasztói igényekről, majd megjelentek az első Matáv-reklámok. Külföldi szakemberektől és szakkönyvekből próbálták kiokoskodni, hogy miként kellene piaci alapokra helyezni a céget. Mindezt abban a furcsa helyzetben, hogy továbbra is hiány volt vezetékes telefonokból. A társaság átalakulása idején a döntő lökést az 1993-as privatizáció adta meg, ám még hosszú évekig gondot jelentett, hogy miként is kellene alkalmazkodni a piacgazdaság körülményeihez. „Nehezen szokták meg, hogy a Matáv nem a hatalmat képviselő hivatal” – mondja Lipp István, aki 1999-ben két évre a Magyar Postához szegődött marketingért és értékesítésért felelős vezérigazgató-helyettesnek.
Jöjjenek a fiatalok
Akkor úgy tűnt, hogy a posta is éppen olyan dinamikus változás előtt áll, mint a Matáv a 90-es évek elején. A kitérő után visszatért a Matáv csoporthoz, annak is az Első Pesti Telefontársaság nevezetű leányvállalatához, amely telefonszolgáltatással már nem foglalkozott, ellenben volt egy veszteséges call-center részlege. „Két év alatt az adminisztrációs létszámot a harmadára, a call-centert viszont 30-ról 120 fősre bővítettük és olyan megrendelőket sikerült megnyerniük, mint a Nestlé vagy a Reader’s Digest” – ecseteli nyereségessé válásuk folyamatát Lipp, aki a cég rendbetétele után már nem akart maradni, és új állás után nézett.
Tudta-e…?
A T-Kábelnek jelenleg 310 ezer előfizetője van, ebből 33 ezren fizetnek elő digitális csomagra, 75 ezren internetre és 30 ezren kábeltelefonra.
A nyáron már a távozása miatt ült le tárgyalni a Magyar Telekom vezetőivel, akik azonban váratlan ajánlattal álltak elő: Piller András távozott a T-Kábeltől, lenne-e az utóda? „Annak idején a Matáv első kábeltévés szolgáltatásának én szereztem meg az engedélyét a Hírközlési Felügyelettől” – jelzi Lipp István, hogy nem teljesen kívülállóként érkezett a kábeles szakmába. Új helyzetet inkább az jelent számára, hogy a korábbi munkáival ellentétben a T-Kábel jól működik. „A kábeles piacról azonban ez már nem mondható el” – mondja Lipp István, aki szerint a költséges kábeldigitalizáció felgyorsíthatja a piaci koncentrációt. Könnyen lehet, hogy a jövőben újabb kábelhálózatokat vásárol a T-Kábel is.
Tudta-e…?
Magyarországon a 3,7 millió tévés háztartás 65 százalékának, azaz 2,4 milliónak van kábeltelevíziós előfizetése.
Árverseny nélkül
Kábelrendszere digitalizációjában a T-Kábel előbbre tart a többi nagy szolgáltatónál, másfél év alatt az előfizetők csaknem tíz százaléka tért át az új technológiára. A T-Kábel digitális rendszerében tematikus minicsomagokat alakítottak ki, amelyekből az előfizetők maguk válogathatják öszsze a számukra érdekes tartalmakat. Paradox módon az, hogy öszszességében több csatorna érhető el a digitális kábelen, nem feltétlenül lesz előnyösebb a mostani rendszernél a tévék számára, sőt. „A minicsomagok sokaságával egyre inkább a fogyasztó dönti el, hogy miért is ad ki pénzt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ebben az új rendszerben mennyi tévét bír el a piac. Néhány, kevéssé piacképes műsort nyújtó csatorna ebben a felállásban tönkre is mehet” – emeli ki a digitális kábelrendszerekkel járó egyik kevéssé emlegetett változást Lipp István.
„Paradox módon az, hogy összességében több csatorna érhető el a digitális kábelen, nem feltétlenül lesz előnyösebb a mostani rendszernél a kábeltévék számára, sőt.
Lipp István szerint az nem járható út, hogy árversenybe szállnak a versenytársakkal, még ha némelyik konkurens – nyilvánvalóan a Digi Tv – ilyen üzleti modellel jelent is meg a piacon. A kábelnek inkább a fent vázolt pluszszolgáltatásaival érdemes versenyeznie. Az RTL Klub és a Tv 2 vezetői már korábban jelezték, hogy jövőre szeretnének előfizetési díjat kérni a kábelszolgáltatóktól. „2008-ra vonatkozóan nincs olyan megállapodásunk, ami alapján fizetnünk kellene nekik” – állítja a T-Kábel vezérigazgatója, aki szerint ez a kérdés csak 2012 után vetődhet fel jogosan, amennyiben akkor már nem lesz szabadon hozzáférhető a két nagy kereskedelmi televízió műsora.
