Egykor a magyar piacon a forgalomba kerülő termékeket hatósági forgalmazási engedélyhez kötötték. Voltak kijelölt minőségvizsgáló intézetek, melyek elvégezték az előírt teszteket. A behozatali engedély megszerzése akkoriban az importáló, magyar termék esetén a forgalmazó vállalat kötelezettsége volt.
A hatóságnak el kellett juttatni az áru tulajdonságairól szóló megfelelő írásos dokumentumokat, rajzokat, igazolásokat. Ha a hatóság mindent megfelelőnek talált, az engedélyeztetési díj kifizetésének fejében megadta a forgalmazáshoz szükséges engedélyt.
Szinte bármi eladható
Mára ez megváltozott. Amint arról a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Tájékoztatási Főosztálya beszámolt, nincsen már kötelező termékbevizsgálás. Ez alól természetesen akadnak kivételek. Így az élelmiszerek, valamint a nyerstermékek, a gabona, vagy a gyógyszerek – mondta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Kommunikációs Osztályának munkatársa.
Az európai uniós csatlakozás óta bármilyen, az EU-ban engedélyezett terméket forgalmazni lehet Magyarországon, a szabad áruáramlás jegyében. Az unión kívülről érkező élelmiszereket azonban kötelező bevizsgáltatni az ÁNTSZ-nél.
Kizárólagosan
Ha a gyártóval történő hosszas tárgyalások után végül megegyezés születik, ha pedig minden jól megy, a forgalmazó odaírhatja a „kizárólagos” szót is a szerződésre, és megkezdődhet az árusítás.
Feltéve persze, ha megvan minden olyan dokumentum, amire szükség van – mondta Terényi Katalin, a Singer varrógépek kizárólagos magyarországi forgalmazója, a Singer Ipari és Kereskedelmi Kft. irodavezetője. Így tartozik minden termékhez magyar nyelvű használati utasítás és garancialevél. Ez rögtön költséget ró a cégre, hiszen a lefordítás és a nyomtatás is pénzbe kerül. Továbbá háztartási gépek forgalmazása esetén lennie kell megfelelő szervizhálózatnak is.
Szabad árképzés
A kizárólagos forgalmazón keresztül lehetnek egyéb vállalatok az adott cikk viszonteladói – magyarázta Terényi Katalin. A kizárólagos terjesztési joggal fölruházott cég az anyavállalat felé felelős a szolgáltatása minőségéért.
Árképzésben sok esetben szabad kezet kapnak a cégek, ám a vételárat természetesen egy elég szűk sávban kell kialakítani, úgy hogy legyen elegendő nyeresége a viszonteladónak, de ugyanakkor megfizethető legyen a termék – mondta a Singer Ipari és Kereskedelmi Kft. irodavezetője.
Forgalmazó kerestetik!
Vannak olyan országok, amelyek kereskedelmi irodákat nyitnak külföldön. Ezeket a legtöbb esetben az adott ország követsége működteti, és azért hozzák őket létre, hogy fellendítsék az anyaország és a befogadó ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat.
Persze nemcsak az ilyen irodákon keresztül lehet forgalmazói kapcsolatokat kiépíteni, de egy-egy ilyen partnerközvetítő szervezet rengeteget segíthet – avatott be Vegh Csilla, az Amerikai Kereskedelmi Iroda kereskedelmi tanácsadója. Könnyen érthetővé válik szervezetük tevékenysége, hogyha vetünk egy-két pillantást a honlapjukra.
Az iroda exportösztönzésben segít amerikai cégeknek, vagyis magyar partnereket kutatnak föl termékek, szolgáltatások, technológiák forgalmazására, alkalmazására. A kereskedelmi irodák tehát az anyaország cégei felé dolgoznak, jelképes összegért.
Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha a gyártó nem elégedett a forgalmazóval, a kereskedelmi tanácsadó azt válaszolta, hogy legtöbbször új partnerkeresési szolgáltatást kérnek. Persze ez már a két cég megállapodásán is múlik, csakúgy mint az, kizárólagos forgalmazónak nevezheti-e magát a magyarországi terjesztő.
A törvény betűi
A forgalmazás jogszabályi hátteréről a fogyasztóvédelmi törvényben bukkanhatunk részletekre. A rendelkezés kimondja, hogy tájékoztatási kötelezettség, és bizonyos csomagolási előírások kötelezik a terjesztőt és a gyártót. Ha a gyártó nem látja el az árut megfelelő csomagolással és tájékoztatóval, azt a forgalmazónak kell pótolnia.
Ha a fogyasztóvédelmi forgalmazási szabályokat megsértik, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, magyarul beszüntetheti a termék árusítását és kivonhatja azt a forgalomból.
Elrendelheti a szabálytalanság beszüntetéséig az eladóhely(ek) bezárását, végső esetben pedig fogyasztóvédelmi bírságot róhat ki, amely a szabálysértési bírság mellett alkalmazható, és többszörös jogsértés esetén akár halmozottan is kiszabhatják.
