Magyarország egyike azon négy európai országnak, melyekben növekedett annak kockázata, hogy a késedelmes, vagy a nemfizetések miatt komoly problémák állhatnak elő, míg nyolc országban e kockázat csökkenése figyelhető meg – derül ki az Intrum Justitia által elvégzett legfrissebb „Európai Fizetési Kockázati Index” vizsgálatából.
Növekedett a kockázat Magyarországon
Magyarországon a fizetési kockázat 2006 őszén tovább növekedett, ezzel a 2004. évi tavaszi értéknél jelentősen magasabb kockázati szintet ért el. Riasztó látni, hogy ez a mutatószám nem pusztán túl magas, de folyamatosan növekszik is. Minden más gazdaság (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia) kockázati mérőszámai a 2004. évi őszi adatokhoz képest pozitív irányban változtak.
Magyarországon a szállítói tartozásokat átlagosan 16,8 napi késedelemmel egyenlítik ki (2006. évi őszi adat; 2004 tavaszán: 15,1 nap volt). A régen lejárt követelések (60 napnál régebben) aránya 17 százalékról (2004. tavasz) 24 százalékra emelkedett. A fizetési veszteség aránya is növekedett: míg a veszteség aránya 2004 tavaszán 2,3 százalék volt, addig 2006 őszére ez a szám elérte a 2,9 százalékot.
Nyugaton kedvezőbb a fizetési morál
Magyarország mellett Olaszországban, Finnországban és Portugáliában is növekedett a fizetési kockázat. Belgiumban, Svájcban és Lengyelországban figyelhetők meg az ezzel kapcsolatos legjobb adatok, továbbá Skócia, Anglia, Lettország, Németország és Spanyolország is pozitív tendenciát mutatnak.
Ugyanakkor a Németországban megfigyelhető pozitív tendencia csak az üzleti szektor (B2B) újabb kockázatcsökkenésére vonatkozik, míg a B2C szektorra változatlanul a negatív tendencia érvényes. A magánszemélyek nem érzik a gazdasági növekedés pozitív következményeinek hatását.
Azonban a Belgiumban tapasztalható pozitív folyamatokat is óvatosan kell kezelnünk. A pozitív irányú változás elsődlegesen az alacsonyabb fizetési veszteségi aránynak (2004 tavaszán: 2,9 százalék, 2006 őszén: 2,3 százalék) és a vállalkozások gyorsabb fizetésének a következménye. A hatóságok is valamivel gyorsabban teljesítették fizetési kötelezettségeiket, mint tavaly tavasszal. Azonban úgy tűnik, hogy ez csak szezonális jellegű volt, ugyanis a belga pénzügy nemrég egy utasítást küldött az összes szakminisztériumhoz, melyben arra kéri őket, hogy a szállítói kifizetéseket csúsztassák át 2007 februárjára.
Hogyan érinti ez a kiscégeket?
A kkv a legérintettebbek a késedelmes fizetés ügyében, hiszen ők rendelkeznek a legkevesebb cash-flow-val. A nagy cégek, melyeknek a kiscégek beszállítóként dolgoznak, előszeretettel használják ki erőfölényüket a kicsikkel szemben. Ennek számos gazdasági következménye van, a legközvetlenebb lehet például az adott beszállító pénzügyi ellehetetlenülése, rosszabb esetben a megszűnése, továbbá automatikus kizárás az uniós pályázati lehetőségekből.
Mint ismeretes, a magyar vállalatok 97 százaléka a kis- és középvállalkozói szektorba tartozik. Ezek a kkv-k adják a munkahelyek 87 százalékát. Ennek ellenére a mikrovállalatok 74 százaléka érintett a csődeljárásokban. Nagyon sok a 90 napon túli fizetési teljesítés, az egy évnél régebbi követeléseknek pedig mindössze 18 százaléka hajtható be.
Szakértők becslése szerint 3-4 ezermilliárd forintra rúg Magyarországon a körbetartozás. Ebből az összegből csupán 100 milliárd forintot adnak ki professzionális kintlevőség-kezelő cégeknek behajtásra.
Magyar Péter: Orbánnak, Pintérnek és az összes politikai felelősnek le kell mondania
A Belügyminisztérium előtt tartott tüntetést Magyar Péter és a Tisza Párt a gyermekvédelemért, és a kormány lemondásáért.
