A Magyar Televízió közleményében az események leírásán kívül kritizálta a támadásról szóló tudósításokat is. Mivel ezek tekintetében lapunk nem kíván állást foglalni, a közlemény vonatkozó részeit szöveghűen tárjuk olvasóink elé:
2006. szeptember 18-án este – fél nyolc környékén – Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, másodmagával megjelent – minden korábbi egyeztetés, bejelentés nélkül – a Magyar Televízió főbejáratánál – a Hír Televízió stábjával a háta mögött. Közölte a rendésszel, hogy a hírigazgatóval, vagy a hírszerkesztővel szeretne beszélni. Nem mutatott írásos petíciót. Mivel az említett kollégáink éppen műsort készítettek, nem tudták fogadni őt és kíséretét.
Az MTV Szabadság téri székházába elsőként behatoló tüntetők később sem hoztak magukkal semmilyen petíciót, ezért akkor sem lehetett, mert nem volt mit átvenni tőlük. Ezt saját szemével látta, ezért hitelesen igazolhatja Navracsics Tibor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakcióvezetője és Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke, akik aznap Az Este című műsor vendégei voltak, majd Rudi Zoltánnal és az épületben tartózkodó munkatársakkal együtt gyakorlatilag túszok lettek.
Kedd hajnalra (2006. szeptember 19., kb. 02 óra) azonban már készült petíciónak nevezett írás. Az MTV hírigazgatója, Kert Attila rendkívüli helyzetben, rendőrök megsebesítése, a Szabadság téri székház egy részének és autóknak a felgyújtása után, munkatársaink életének védelmében, a további károk mérséklésének szándékával, és annak ismeretében vette át a Szabadság téri székházat elfoglaló és feldúló tüntetőktől a kézzel megírt petíciót, hogy az MTV műsorszolgáltatása akkora ellehetetlenült, szünetelt.
A médiatörvény kimondja, hogy „a műsorszolgáltató… önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik” (a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, 3. § (1) bekezdés). A Magyar Televízió Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata pedig, az MTV függetlenségét védve, kimondja, hogy „politikai és civil szerveződéseknek… nem lehet befolyása az MTV Rt. műsorpolitikájára, műsorstruktúrájára, továbbá arra sem, hogy mikor, milyen sorrendben, milyen rendszerességgel, formában, arányban jelennek meg az MTV Rt. műsoraiban. A műsorkészítő… az intézményen kívülről senkitől sem fogadhat el utasítást” (KMSZ, II. fejezet). A Magyar Televízió munkatársai tehát akkor járnak el törvényesen és a belső előírásoknak megfelelően, ha nem engednek semmilyen nyomásnak, beleértve bármely tüntető csoport azon követelését, hogy petíciójukat úgymond „beolvashassák” valamelyik műsorban.
Tüntetők egyébként soha nem a petíció átvételét, hanem annak teljes nyilvánosságra hozatalát, „beolvasását” követelik. Ennek pedig mind az MTV, mind minden más, a médiatörvény szerint eljáró műsorszolgáltató ellenállt volna. A médiatörvény azt mondja ki, hogy „A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában (a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, 4. § (1) és (2) bekezdés). Nyilvánvaló viszont, hogy bármely tüntetésen elfogadott petíció csak az azt megszövegezők (nem sokoldalú, tényszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott) álláspontját tartalmazza, ezért petíciók „beolvasása” az MTV és bármely más, a médiatörvény szerint eljáró műsorszolgáltató adásában kizárt, az MTV-ben a médiatörvény és a KMSZ maradéktalan betartása, az intézmény függetlenségének védelme miatt kifejezetten tilos.
A folyamatos élő közvetítéssel kapcsolatban az MTV elnöke azt a döntést hozta, hogy olaj volna a tűzre – sajnos úgy szó szerint, mint átvitt értelemben -, ha a Magyar Televízió kameráin keresztül széles nyilvánosságot kapna az a vandalizmus, ami a székház előtt történik. Később pedig, a lángokban álló kapu és a munkatársaink testi épségének védelme miatt határozott úgy, hogy pusztán adásmegszakító híradásokkal jelentkezzen a közszolgálati televízió. A háromezres tömeg habozás és gondolkodás nélkül – sajnos szintén szó szerint – felkoncolta volna, úgy a kiküldött közvetítő kocsit, mint a stábot. Az események ismeretében az is csoda, hogy sikerült biztosítani a folyamatos működést. A műsorszolgáltatást – akkor éjjel – a Magyar Televízió az m1-en hajnali 1.22 perckor, amíg az m2-n 1 óra 20-kor szakította meg. Reggel, rendes időben, az m1-en 5.23-kor, az m2-n 5.39-kor indította el programjait.
A Magyar Televízió Rt. 2005 decemberében a rendszerváltás óta először stratégiai szinten tervezett és valósított meg kreatív kommunikációs kampányt, hogy tudatosítsa a nézőkben létezését. A kampányban szereplő óriásplakátokon a következő fősor volt látható: Ha Ön forradalmár lenne, melyik televíziót foglalná el? (A Magyar Televízió említett kampánya ez év májusában a szakmai képviselőitől Ezüst Penge díjat kapott.) Ezzel a reklámzajból való kitűnést próbáltuk elérni, valamint az 55 magyar nyelvű csatorna között az országos közszolgálati televízió fontosságára kívántuk felhívni a figyelmet. Meglehetősen ízléstelennek tartjuk, hogy egyes újságíró-kollégák azt próbálják sugallani, hogy maga a plakát – megjelenése után kilenc hónappal – vezetett volna a hétfői drámai eseményekhez, ostromállapothoz. Ez minden szakmai alapot nélkülöző cinikus megközelítés. A közszolgálati televízió épülete jelenleg romos, s csak a benne dolgozó munkatársaknak köszönhető, hogy naprakészen tudunk gondoskodni az adásbiztonságról. Nem gondoljuk, hogy a szétvert közintézményt gúny tárgyává kellene tenni. Minden adófizető állampolgár közös kára az országos közszolgálati televízió romos állapota.
Magyar Péter: Orbánnak, Pintérnek és az összes politikai felelősnek le kell mondania
A Belügyminisztérium előtt tartott tüntetést Magyar Péter és a Tisza Párt a gyermekvédelemért, és a kormány lemondásáért.
