A Népszava Csík Rita néven publikáló munkatársát, Klucsik Margitot 2005. november közepén első fokon felmentette az államtitoksértés vádja alól a „Sutka-levéllel” kapcsolatban indított eljárásban a Fővárosi Bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla pedig azt az ítéletet erősítette meg. A vád szerint az újságíró azzal követte el az államtitoksértést, hogy a Népszava 2004 májusában cikksorozatban közölt egy, a laphoz eljuttatott iratot, így annak államtitkot képező tartalma hozzáférhetővé vált illetéktelenek számára.
A Népszava érintett cikkeiben Sutka Sándor, volt Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitánynak a megyei főügyész-helyetteshez írt levelét közölték, amely szerint a Debreceni Vagyonkezelő Rt. gazdálkodásával kapcsolatos nyomozás során felmerült Kósa Lajos debreceni polgármester bűnszervezetben való részvételének gyanúja. Sutka Sándor – a közölt levél szerzője – tagadta annak létezését, több hatóság viszont megerősítette, hogy létezik, és annak titkosságát is feloldották.
Azt már első fokon megállapították, hogy a levelet 2003 szeptemberében nem a jogszabályok szerint nyilvánították államtitokká, de a dokumentum tartalma alapján – figyelemmel a titoktörvény néhány hónappal korábbi módosítására – nem is lehetett volna azt automatikusan titkossá minősíteni. A bíróság kimondta, hogy az újságíró az ismeretlen helyről származó dokumentum valóságtartalmát megkísérelte ellenőrizni, de miután sem a levél írójától, sem annak címzettjétől nem kapott érdemi felvilágosítást – az irat létét is tagadták –, nem lehetett tudomása a titkos minősítésről. Tehát akkor sem követhette volna el a bűncselekményt, ha az államtitkokká nyilvánítás szabályszerű. Az ügyész – aki felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte – az elsőfokú ítélet ellen fellebbezett, és kérte a vádlott bűnösségének megállapítását. A Fővárosi Ítélőtábla szerdai döntésében azonban nem változtatta meg az elsőfokú ítéletet.
Az ügy azért érdekes, mert a rendszerváltozás óta első alkalommal fordul elő, hogy egy államtitoksértéssel gyanúsított újságíró ügyét bíróság elé viszik. A novemberi döntés alkalmával Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet médiaszabadság-biztosa kifejtette: ezzel az ügyészség a nemzetközi gyakorlattal ellentétes döntést hozott, figyelmen kívül hagyta az EBESZ korábbi állásfoglalását. Államtitoksértést egy jogállamban ugyanis kizárólag a titokgazdák, illetve a minősítők, vagyis a közigazgatásban dolgozók követhetnek el. Haraszti úgy véli: nálunk is a kiszivárogtatókat kellene felelősségre vonni, nem pedig az újságírókat fenyegetni, ahhoz pedig, hogy az ügyészség ne élhessen vissza a hatalmával, az EBESZ sürgős törvénymódosítást tart Magyarországon szükségesnek.
A Fidesz országgyűlési képviselőjére vallott a fideszes polgármester, a rendőrség mégis lezárta a nyomozást
Nyírkarász vezetője a rendőrségen mondta el, hogy Kovács Sándor behívatta, és közölte, a barátja cégének kell megépítenie a település piacát, ellenkező esetben nem kapják meg az arra elnyert uniós pénzt.
