Üzleti tippek

Alkotmány híján, második sebességben

Magyar és cseh részvétellel is számoló szorosabb integrációs együttműködés lehetőségét vetették fel az EU alapító országai közül négyen: Belgium, Luxemburg, Franciaország és Németország.

A sokak által a hét végi reformkonferencia mind nehezebb alkudozásaira – s végül sikertelenségére – születő egyfajta válaszként is értékelt kezdeményezés, egy szorosabb integrációt megvalósító országcsoport létrehozásáról szóló nyilatkozat közzététele már a hétvégi a tervek között szerepelt. Ez az alapító országoknak az európai integráció folyamatosságáért és lendületéért érzett felelősségére utalt volna, és már ebben a fázisban felmerült, hogy további, “nem alapító” országokkal (köztük most csatlakozókkal) is fel kell venni a kapcsolatot ez ügyben.

“A nyilatkozat – vagy legalábbis annak szándéka – már hetek óta zsebben volt” – jegyezte meg erről egy jól értesült diplomata, aki egyúttal megerősítette, hogy a végső lépés megtételéhez péntek este Jacques Chirac francia elnök, Gerhard Schröder német kancellár, Guy Verhofstadt belga és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök közös vacsora keretében tartott egyeztetést.

Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a kormányközi konferencia utóbbi hetekben tapasztalt nehézségei láttán került ősszel ismét előtérbe egy esetleges német-francia unió ötlete, amelyre hamarosan pozitív reagálás született a belga részről is. A belga törvényhozás felszólította a Verhofstadt-kormányt, hogy amennyiben a reformkonferencia nem járna sikerrel és a német-francia unió konkrétabb formát öltene, Belgium is csatlakozzon hozzá.

A mostanra megérlelődött egyeztetések értelmében az integrációban szorosabb együttműködést vállaló “magországok” közössége magában foglalhatná a további alapító országokat – Hollandiát és Olaszországot -, az “újabbak” közül Ausztriát és Görögországot (egyes hírek szerint a megkeresett potenciális partnerek között volt Portugália és Finnország is), a most csatlakozó tízekből pedig egyelőre állítólag Csehországot és Magyarországot keresték meg.

A kapcsolatfelvétel az egyes országokkal megtörtént, magát a nyilatkozatot azonban végül mégsem tették közzé. Amikor sajtóértekezletén ennek elmaradásáról faggatták Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnököt – a kérdés úgy hangzott: vajon azért tekintettek-e el ettől, mert nem kívánatos szövetségek és ellenszövetségek megjelenésétől tartottak, és egy sikertelen csúcs fényében ez nem lett volna jó az összeurópai ügy szempontjából? -, Juncker úgy válaszolt, hogy azért nem került erre sor, mert “nem érett még meg az idő” rá, “no meg azért, amit most Ön is mondott”. (Belga kollégája ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy a mostani kivárást – a maguk részéről – afféle utolsó türelmi időnek is tekintik. Verhofstadt úgy fogalmazott záró sajtóértekezletén, hogy kormánya nem akar “további terméketlen alkudozást”, és “ha a belátható heteken, hónapokon belül nincs érdemi haladás”, akkor magától értetődő lépés lesz a fokozottabb integrációban együtt élő országok közösségének életre keltése.

Magyar részről Medgyessy Péter maga is elismerte a “magországokkal” az egyeztetést, de hangsúlyozta, hogy egyelőre semmilyen konkrétumról nincs szó. Lehetőségként említette egy – “valamikor januári” – konferencia vagy találkozó szervezését, amelyen a meghívott országok kötetlen formában eszmét cserélhetnek a továbblépés lehetőségeiről. Miként a magyar miniszterelnök fogalmazott, egyelőre még az sem világos, hogy ki fog majd minderre meghívót küldeni, és pontosan kiknek. Magyarország mindenesetre elvi alapon kész együtt haladni azokkal, akik általában a gyorsabb haladásban érdekeltek – tette hozzá.


Ajánlott videó

Olvasói sztorik