2017. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,5 százalékkal voltak magasabbak , mint tavaly ilyenkor. Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint a járműüzemanyagok és az élelmiszerek drágultak – jelentette a KSH.
Az átlag mögött pedig ez látszik:
12 hónap alatt, 2016. szeptemberhez viszonyítva:
- Az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrémé 16,5, a sajté 9,5, a sertéshúsé 8,5, a kávéé 7,1, a kenyéré 5,9, a párizsi, kolbászé 5,8 százalékkal. A baromfihús ára 12,9 százalékkal csökkent.
- A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, átlagosan 6,0%-kal.
- Az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára átlagosan 2,7 százalékkal nőtt, ezen belül a járműüzemanyagok ára 5,3 százalékkal emelkedett, a tankönyveké – az ingyenes tankönyvet kapó diákok körének bővítése miatt – 58,7 százalékkal csökkent.
- A szolgáltatások ára 1,8, a háztartási energiáé 1,0 százalékkal lett magasabb, ez utóbbin belül a tűzifa 8,8 százalékkal drágult, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.
- A ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékkal kevesebbe kerültek.
1 hónap alatt, 2017. augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal csökkent, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 4,0 százalékos árcsökkenésének következményeként. (E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,4 százalékkal emelkedett.) A vaj, vajkrém 3,8, a tej 2,3, a sajt 0,9 százalékkal drágult. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 1,8 százalékkal a ruházkodási cikkek ára nőtt, a szezonváltás miatt. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,6, ezen belül a járműüzemanyagoké 2,5 százalékkal magasabb lett. A háztartási energia 0,4, ezen belül a tűzifa 3,9 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,3, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1 százalékkal nőtt.A szolgáltatások ára 0,4 százalékkal mérséklődött, ezen belül az üdülési szolgáltatásoké 6,4 százalékkal.
2017. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek.
Az MTI tudósítása szerint a KSH osztályvezetője, Mináry Borbála az adatok ismertetésekor azt mondta: Kiemelte, hogy a háztartási energián belül a tűzifa ára egy hónap alatt 3,9 százalékkal, éves összevetésben 8,8 százalékkal nőtt. Az egyéb cikkek csoportban a tankönyvek ára 58,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Elemzők: a szeptemberi infláció alacsonyabb a vártnál
A szeptemberi fogyasztói árindex alacsonyabb lett a piaci várakozásnál. A maginfláció emelkedése viszont tükrözi az élénkülő belső keresletet, de leginkább a dohánytermékek jövedéki adóemelését, valamint a tej- és tejtermékek régiós és európai árnövekedési ciklusát – emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők a szeptemberi inflációról kedden kiadott KSH-jelentést kommentálva.
Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a várakozásoknál alacsonyabb szeptemberi inflációs adat egyetlen tételre, a tankönyvek árának csaknem 60 százalékos csökkenésére vezethető vissza. Ilyen mértékű változással egy elemző sem kalkulált. Az árindex részleteit tekintve továbbra is kiemelkedik a dohányáruk 8,8 százalékos éves áremelkedése, ami elsősorban az uniós adóharmonizációból fakadó jövedéki adó emelésének a következménye.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője meglepetéssel fogadta a dohánytermékek árának további emelkedését, míg a többi termékkörben az árváltozások megfeleltek a várakozásoknak. Előrejelzése szerint az év hátralevő részében a jelenlegi szint körül ingadozhat az infláció, az év végére az üzemanyagok magas decemberi bázisára miatt visszasüllyedhet 2,5 százalék alá.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője is a maginfláció változatlanul emelkedő tendenciájára hívta fel a figyelmet, és megjegyezte, hogy a szeptemberi 2,9 százalékos érték több mint három és fél éves csúcsot jelent. A belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik az inflációban elsősorban a lakáspiacon jelentkező kereslet miatt – tette hozzá.
Kiemelt kép: Thinstock
