Image: 73460464, Hitelreklám a K&H Bank ablakában Budapesten., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Pénzügy

Ami a hitelezést illeti, átestünk a ló túloldalára

24.hu
24.hu

2016. 07. 09. 11:00

Hét és fél év telt el a történelem egyik legsúlyosabb pénzügyi válságának kitörése óta. Érdekes tanulságokat vonhatunk le, ha megvizsgáljuk a magyar lakosság reakcióit nemzetközi összehasonlításban. Először leestünk a ló egyik oldalán (túlzott eladósodás devizában és az ezt követő hatalmas fájdalmak), majd mára átcsúsztunk a ló túl oldalára, hiszen minden egyes magyar lakosnak 367 ezer forinttal nagyobb hitellel kellene rendelkezni ahhoz, hogy a közép-európai átlagot elérje a hitelállomány.
Korábban a témában:

Az elmúlt hét évben sokat változott a világ. Uralkodóvá vált a hihetetlenül alacsony kamatszint, mely a legtöbb országban a hitelfelvételi kedvet is meghozta.

Magyarország erősen szerencsétlen pozícióban csúszott bele a válságba: a lakosság hitelállományának több, mint 70 százaléka devizaalapú (főként svájci frank) volt, így Európában az egyik legnagyobb terhet a korábbi magyar hitelfelvevők voltak kénytelenek elviselni. A közelmúlt, így olyan mély nyomokat hagyott, hogy teljes más pályára állt a magyar hitelfelvétel, mint az európai országokban.

Amennyiben kizárólag a szűkebb közép-európai régióra koncentrálunk, még nagyobb meglepetésekkel találkozhatunk. A magyar hitelállomány 26 százalékos visszaesésével szemben a Visegrádi Négyek és Szlovénia lakosai átlagosan 52 százalékkal növelték a hitelállományukat. Fontos kiemelni, hogy Magyarországot kivéve minden országban nőtt a lakosság hitelfelvételi kedve. Hazánkban viszont mindkét nagy hitelkategória, a lakáshitel és a személyi kölcsön állománya is érdemben csökkent.

A teljesség kedvéért elengedhetetlen a hitelállomány relatív szintjének, azaz a megtakarításokhoz viszonyított arányának (eladósodottság) vizsgálata. Ebből még bőven következhetne, hogy a hazai lakosság eladósodottsága a hitelállomány csökkenése ellenére kiugróan a magas. Azonban a számok mást mutatnak.

A vizsgált közép-európai országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a lakosság eladósodottsága: minden magyar lakos 367 ezer forint hitelt vehetne fel ahhoz, hogy elérjük a régió átlagát. A hitelfelvétel ilyen szintű elmaradása már nem véletlen fáj a hazai gazdaságirányításnak sem: a visszaeső hitelállomány ugyanis negatív hatással van a GDP növekedésre.

A Bankmonitor.hu az éves teljes lakossági jövedelem tükrében is megvizsgálta a hitelállományt. A hitelt ugyanis a lakosság döntő része jövedelemből törleszti. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy a jövedelem arányában is hazánkban a legkisebb a lakosság hitelállománya, az egy éves teljes jövedelem mintegy 80 százaléka.

Az elmúlt másfél évben pozitív jelek kezdtek körvonalazódni a lakáshitel-piacon. Az ingatlanárak újból beinduló látványos emelkedésével a hitelfelvételi kedv is némi pozitív elmozdulást mutatott. A lakáshitel kamatok a jelenlegi 4 százalékos szintnél már vélhetően nem fognak érdemben lejjebb mozdulni, így várhatóan itt körvonalazódhat először érdemi növekedés.

A lakosság számára legjelentősebb bankhitel, a lakáshitel aktuális hazai kínálata az alábbi kalkulátor használatával tekinthető át a leggyorsabban:

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Debrecen, 2015. július 30.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa a lelátón a labdarúgó Európa Liga-selejtezõjének harmadik fordulójában játszott Debreceni VSC - Rosenborg mérkõzésen a debreceni Nagyerdei Stadionban 2015. július 30-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.