„Ha jól értem, soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?” – tette fel a kérdést Kunhalmi Ágnes volt MSZP-s társelnök és képviselő, miután a hétfőn benyújtott alaptörvény-módosítás 12 évben korlátozná a képviselői megbízatás hosszát.
A válasz: igen, jól érti Kunhalmi, aki 2014-től 2022-ig volt parlamenti képviselő, így, ha elfogadják, akkor a következő választáson nem indulhat ő sem. (Azóta Magyar Péter miniszterelnök belengette, hogy lehet, hogy nyolc évre levinnék ezt, mivel jöttek ilyen javaslatok a társadalmi egyeztetés során – a szerk.)
Kunhalmi ezt méltánytalannak érzi, mivel ő végül visszalépett a Tisza Párt jelöltje javára, vagyis nem állt a Tisza győzelmének útjába, bár lépésének jelentőségét csökkenti, hogy igazából nem osztott, nem szorzott, mert, akik végül nem léptek vissza az ellenzéki jelöltek közül, néhány százaléknál többet nem szereztek, Hadházy Ákos kivételével.
Pedig egyrészt azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy újra elinduljanak. A népnek ezt mondta minden gyűlésén
– hánytorgatta fel Kunhalmi, aki úgy érzi, hogy „a miniszterelnök most nem bízik eléggé az őt megválasztó népben, hogy az képes lenne dönteni a következő választáson, hogy képes lenne a Fideszt újra meg újra legyőzni, vagy hogy egy körzetben kit szeretne magának képviselőnek”.
„Nem lehet elidegeníthetetlen alapjogot korlátozni, nem lehet ezzel sem Hadházy Ákost, sem Szabó Tímeát, sem senkinek az alapvető jogát korlátozni abban, hogy a következő választáson vagy, ha akkor nem, de esetleg tíz év múlva újra megpróbáljon képviselővé válni” – írta Kunhalmi.
