Nyíregyháza, 2014. október 14.
Egy krupié az Onyx Casinóban, Nyíregyházán 2014. október 14-én. Májusban hét kaszinó üzemeltetésére adott ki engedélyt a Nemzetgazdasági Minisztérium. A nemzetgazdasági tárca vezetője a fejlesztési miniszter egyetértésével öt budapesti, illetve Pest megyei, és két vidéki - egy debreceni és  egy nyíregyházi - kaszinó üzemeltetésére kötött koncessziós szerződést. 
MTI Fotó: Balázs Attila
Pénzügy

Felemás ítélet született a milliárdos kaszinóperekben

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 05. 05. 16:35

Nem jogerős közbenső ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék a pénznyerő automatás károsultak kontra magyar állam kártérítési perben kedden. Bár a bíróság részben megállapította – az Európai Bíróság ítélete nyomán – a magyar állam kártérítési felelősségét, az összegszerűséget és a kártérítés időtartamát jelentősen leszűkítette – tudta meg a 24.hu.

Mint arról beszámoltunk, korábban két kaszinótulajdonos cég beperelte az államot, amiért a kormány 2012 októberében három nap alatt betiltotta a pénznyerő iparágat, hogy később helyzetbe hozza Andy Vajnát. A játékgépek törvényi betiltását megelőzően a kormány ötszörösére emelte a játékadót, majd azt követően egyik napról a másikra visszavonta a játékgépek engedélyeit.

Közhatalom által okozott kár

A Berlington Hungary Kft. és társai szerződésen kívüli kártérítéssel, a Laurus Invest Hungary Kft. és társai pedig közhatalom gyakorlásával okozott kár címén fordultak a bírósághoz 2013-ban. Előbbi esetében 6, utóbbinál 8 milliárd forint kártérítési összeg volt a tét.

A Fővárosi Törvényszék a per kezdetén, előzetes döntéshozatali eljárásban megkereste a luxemburgi Európai Unió Bíróságot, mert az ügy érinti az európai jogot is. Ha ugyanis az uniós jog valamilyen jogot biztosít, akkor a tagállami szabály nem szűkítheti azt, illetve nem lehet korlátozottabb terjedelmű. A felperesek szerint a magyar kormány pontosan ezt tette, amikor több lépcsőben átalakította a szerencsejáték-piacot. Az uniós bíróság elfogadta ezt az érvelést, és elmarasztalta a magyar államot.

Trócsányi ügyvédi irodája képviseli az államot

A kaszinóperekben az államot a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képviseli, amely 2013 szeptemberétől összesen 241 millió forintos megbízási díjat kap határozatlan időre (pdf, 22.o.). Az iroda egyik tulajdonosa Trócsányi László ügyvéd, aki 2014-ben lett igazságügyi miniszter. A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda 2013 óta 48 millió forint munkadíjat számlázott ki a Berlington ügyben, mely nyilvánvalóan jóval Trócsányi László miniszteri kinevezése előtt kezdődött – tájékoztatta lapunkat korábban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda. A vagyonnyilatkozatai szerint Trócsányi kezdetben harmadrészben volt tulajdonosa az ügyvédi irodának, jelenleg már csak 16 százalék a tulajdonosi hányada. Trócsányi 2000 óta három év kivételével szünetelteti a praxisát.

Az EuB azt kifogásolta, hogy a magyar jogalkotó túl gyorsan, egyetlen tollvonással alakította át a piacot, azaz nem írt elő olyan átmeneti időszakot, amely alatt az új jogszabályokhoz alkalmazkodni lehet, illetve ésszerű kompenzációs rendszert sem alakított ki a vállalkozók kárpótlására. Egyébiránt visszautalta a pert a magyar bíróságra a kártérítés összegének megállapítása tárgyában. Ennek a pernek volt az újabb állomása a mostani tárgyalás a Törvényszéken.

Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke korábban azt mondta: az uniós bírósági ítélettel megnyílt a vállalkozók kártérítési alapja, akik a magyar bíróságokon százmilliárd forintos kártérítésért perelhetik a magyar államot a közeljövőben.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Felemás ítélet született

Bár a bíróság a mostani ítéletében részben megállapította – az Eub kötelező ítélete nyomán – a magyar állam kártérítési felelősségét, úgy vélte, hogy a játékgépek piaca nem a játékadó-emelés hatására szűkült. Azt is kimondták, hogy a személyi ráfordítás, vagyis az alkalmazottak jövedelemkiesése nem perelhető vissza.

Érdekesség, hogy az elmaradt hasznot csak egyetlen hónapra ítélte meg a bíróság (2012. decemberére), mivel 2013 január 1-től már szerver alapú lett volna az üzemeltetés, és a bíró szerint arra újabb engedély kellett volna (bár, mint a bíró rámutatott, ezt nem is támadta a felperes, holott ez lett volna számára kedvezőbb a kártérítési összeget tekintve).

Továbbá, az adó ötszörösére emelését nem tartotta kárt megalapozó tényezőnek a bíróság, mert a szerencsejáték területén tagállami hatáskör az adó kivetése, mértékének megállapítása, tájékoztatta lapunkat Schreiber István.

Schreiber kiemelte: tudomása szerint ilyen ítélet még nem volt a magyar bíróságokon, amelyben kimondták, hogy a magyar állam visszaélt a közhatalmi jogosítványaival, és ezzel kárt okozott az állampolgároknak.

Mindkét fél fellebbez

A bíró a játéktermek, banki hitelek, bérlemények, ingó-és ingatlan beruházások közül egyedül azt ítélte meg, hogy ha valaki vett egy ingatlant, és átalakította játékteremmé, akkor a beruházás költségeinek okozott kárként való megtérítését megadta. De itt is csak olyan szerződéseket, számlákat fogadott el, amik szorosan, konkrétan vonatkoztak a beruházásra. Az ingatlanok értékvesztését, illetve használhatatlanságát már nem vette figyelembe, mert azt mondta, hogy azok még használhatóak másra is.

Összefoglalva: a bíróság megismételte az EuB ítéletét, miszerint a magyar állam jogalkotási jogkörben elkövetett jogsértést követett el, amellyel kárt okozott az érintetteknek. Ugyanakkor az összegszerűség megállapításakor számos tényezőt kizárt a bizonyítható károkozásból.

Mit hoz a jövő?

A 14 milliárdból tehát most lényegében nem tudni, hogy mennyi lett megítélve, mert a bíróság csak ezen ítélet jogerőre emelkedése után tud dönteni további tárgyalásokon – kommentálta az ítéletet lapunknak Schreiber István.

Úgy tudjuk, a mostani ítélettel egyik fél sem elégedett, mindketten fellebbeznek. Így esélyes, hogy még évekig tart a pereskedés.

Schreiber hozzátette: 18 ezer helyszínen 1200 cég foglalkozott szerencsejáték-szervezéssel, közülük kétharmad kitartó, és hajlandó elmenni a végsőkig. Harmaduk viszont elbizonytalanodott, fél, vagy már felszámolás alatt áll a cége, és beletörődött a sorsába.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.