Pénzügy

Adókedvezmény jár a betanított munkásokra

D.I.
D.I.

2012. 03. 19. 17:05

Azok a vállalkozások, amelyek szakképzetlen embereket alkalmaznak, jövő év elejétől jól járnak: adókedvezményt kapnak. A takarító, a portás, a gyorséttermi eladó, a pénztáros vagy a gyártósori összeszerelő munka nem igényel szakképzettséget, és csak a minimálbér jár érte.

Korábban a témában:

2013-tól a szakképzettséggel nem rendelkező munkakörökben dolgozók után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett a minimálbér összegéig csak 18 százalékot kell fizetni – nyilatkozta az Adó Szaklapnak Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára. A Jobbik emiatt egy közleményben tiltakozott: attól tartanak, hogy a „képzettség nélküli, betanított munkások országa” leszünk, és a magyar kis- és közepes vállalkozások nem tudják majd érvényesíteni az adókedvezményt.

A Magyar Közlönyben már novemberben megjelent törvény értelmében a szakképzetlen embereket alkalmazó vállalkozások az adókedvezményt 2013. január elsejétől igényelhetik. A cégek nem „minősíthetik át” a dolgozóikat szakképzetlenné, ugyanis a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) felsorolja a munkaköröket. Például egy takarító, szemétgyűjtő, lovas kocsival vagy triciklivel dolgozó „szállító”, árufeltöltő, portás, mérőóra-leolvasó, gyorséttermi eladó, valamint az egyszerű ipari vagy mezőgazdasági munkás számít szakképzetlennek.

Na de ki a szakképzett?

A legtöbb vállalkozó csak sejti, milyen szabályok vonatkozik rá, de egyértelműen nincs meggyőződve arról, hogy a gyakorlatuk megállná-e a helyét egy esetleges éles munkaügyi ellenőrzéskor – vélekedik Erzse Tibor munkaügyi szakértő, tanácsadó.

Nem teljesen világos, ki számít szakképzettnek, és ki nem – mondta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke az FN24-nek. A szakképesítést igénylő munkaköröket egy kormányrendeletben szabályozták 2010-ben. A kereskedelmi munkák közül kimaradt például a pénztáros, így az ebbe a munkakörbe felvehetnek a munkaadók olyan embereket, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel. (Nem is jár nekik a garantált bérminimum.)

Bérminimum és minimálbér

Sok cég teszi fel Erzse Tibornak a kérdést: mikor kell a minimálbért, és mikor a magasabb összegű garantált bérminimumot fizetni a dolgozónak. A szakértő szerint kizárólag a munkavállaló munkaköre határozza meg, mennyi fizetést kell adni neki. Egy példával illusztrálta: egy pultos alkalmazásakor alapvetően elvárás, hogy szakképzett legyen. A munkaadó alkalmazhat ugyan olyan személyt, akinek nincsen szakács vagy vendéglátó-eladó végzettsége, de garantált bérminimumot akkor is ki kell fizetni neki alapbérként (ha teljes munkaidőben dolgozik).

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) tavaly országos ellenőrzést tartott, azt vizsgálták, hogy a vállalkozások megadják-e a dolgozóiknak a minimálbért és a garantált bérminimumot. A 796 ellenőrzött munkáltató több mint kétharmadánál találtak a valamilyen munkaügyi szabálytalanságot. A felügyelők a munkaadók 40 százalékánál találtak munkabérrel kapcsolatos visszaélést, ezen belül kiemelendő volt a minimálbér kifizetésének elmulasztása. A garantált bérminimumot a munkáltatók több mint negyede nem fizette ki, ezzel a dolgozók ötödét rövidítették meg. A szabályszegések kimagaslóak voltak a kereskedelmi vállalkozásoknál: annak ellenére, hogy az ellenőrzések negyede esett erre az ágazatra, a munkabérrel kapcsolatos jogsértést elkövető munkáltatók 40 százaléka ebben az ágazatban működik. Az építőipar és a vendéglátás 20-20 százalékkal áll a dobogó második fokán.

A legutóbbi munkaügyi ellenőrzéskor a gyorséttermeket vette górcső alá a felügyelet: sok szabálytalanságot találtak, ám bírságot csupán elvétve szabtak ki, tekintettel arra, hogy az ellenőrzött étkezőhelyek legnagyobb részét kis- és középvállalkozások működtetik.A leggyakoribb jogsértések között szerepelt a minimálbér és a garantált bér csökkentése vagy késedelmes folyósítása, illetve a túlórák és a pótlék kifizetésének elmaradása.

Nem tudták, hogy szakképzettek
A munkaügyi felügyelők egy nyíregyházi kft. ellenőrzése során megállapították, hogy az ablak-beépítéssel foglalkozó 14 munkavállaló bére nem érte el a garantált bérminimumot. A munkáltató képviselője elmondta: nem volt tisztában azzal, hogy ezeknek az embereknek nem elég minimálbért fizetni, hanem a garantált bérminimum járna. Egy vendéglátással foglakozó cég is azzal mentegette a mulasztását (nem emelte meg egyik évről a másikra a garantált bérminimumot), hogy nem ismerte a pontos összeget.

 

A jogsértések oka többnyire figyelmetlenség és a jogszabályok ismeretének a hiánya volt – vélekedett az OMMF. A munkáltatók egy része például nem tudta, hogy mi az a garantált bérminimum.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2012. június 14.
Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja (j) mond beszédet a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace megnyitó ünnepségén. Mellette Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter áll. Budapest új luxusszállodáját az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő Klotild Palotában jordán üzletemberek cége, a Mellow Mood Group alakította ki.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.