Veszélyben az állásom? – teszik fel sokan a kérdést manapság a mind fenyegetőbb recesszió árnyékában. Az aggodalom mértékét mutatja, hogy már 5 ezren kötötték meg a mindössze öt hónapja elérhető, munkanélküliség esetén védő biztosítást.
Abban egyetértenek a szakemberek, hogy a munkanélküliség emelkedni fog, csak az a kérdés, mennyivel. A Pénzügykutató Zrt. novemberi előrejelzése szerint jövőre a foglalkoztatottak száma 100 ezerrel csökken, de más szakértőktől ennél már kisebb és nagyobb számok is elhangzottak. A 2009. évi munkanélküliségi rátát a Pénzügykutató mindezek alapján 9,2 százalékra becsüli. (Az idei harmadik negyedévben ez a mérték 7,7 százalék, egy éve 7,3 százalék volt). S a teljes képhez hozzátartozik, hogy az állástalanok Magyarországon az elmúlt években átlagosan másfél esztendei keresgélésre kényszerültek, míg új munkához jutottak.
Kik vannak veszélyben?
Bizonyosan az „aki szegény, az a legszegényebb” elv fog érvényesülni. A cégek elsősorban a szakképzetlen munkaerőt bocsátják majd el, azokat, akik betanított munkát végeznek gyártósor mellett. Elsőként válnak meg a vállalatok az amúgy is labilis helyzetű kölcsönzött munkaerőtől.
Azok aggódhatnak tehát, akik ilyen állásokban és a veszélyeztetett iparágakban dolgoznak (lásd külön). A hátrányos helyzetű régiókat fokozottan sújtja a válság, hiszen itt egy-egy leépítés után nehezen találni másik céget, amelyik felszívná az elbocsátottakat.
Ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a középosztály tagjai sem védettek a válsággal szemben, ők is elveszíthetik az állásukat. Akinek megmarad a munkahelye – márpedig például akkor, ha a nemzetközi válság netán a magyar pénzintézeteket is végképp utoléri, a bankok, a biztosítók és az ágazat egyéb szereplői elkerülhetetlenül létszámleépítésekre kényszerülnek majd –, fizetésemelésre az se számítson: várhatóan a cégek befagyasztják a béreket. Ami pedig a közszférában dolgozókat illeti, ők jobb, ha meghúzzák a nadrágszíjat. Náluk a juttatások csökkentése – például a 13. havi fizetés megvonása – várható.
Mindezeknek a munkanélküliség-növekedési kilátásoknak mi a háttere? Nos, Magyarország kis ország – márpedig ez a közhely a gazdaságban fokozott jelentőséggel bír. Azt jelenti ugyanis, hogy nagyon sok terméket nem tudunk magunk megtermelni, vagy éppen a hozzá szükséges alapanyagokat importból tudjuk csak beszerezni. Hasonló a helyzet akkor is, amikor devizahitelt igényel valaki. A kölcsönt euróban vagy svájci frankban veszi fel, amelyet bár forintban folyósít a bank, neki magának az eredeti külföldi pénznemben – pontosabban a gyakorlatban forintban, de az éppen aktuális árfolyamon – kell azt visszafizetnie.
Nem mindegy az árfolyam
Mindennek következtében Magyarországnak folyamatosan nagyon sok devizára van szüksége ahhoz, hogy importigényeit és esedékes tartozásait ki tudja elégíteni. Ennek forrása lehet az exportált termékekért cserébe kapott deviza, vagy például az újonnan felvett devizahitel is, amelyet a kereskedelmi bank aztán forintra vált át. Hasonló eredménnyel járnak a külföldi befektetők portfólió-vásárlásai – például tőzsdei értékpapíroké – vagy közvetlen befektetései, mondjuk egy üzem megvétele vagy létesítése, fejlesztése. Az elmúlt hetekben a világ tőkepiacaihoz hasonlóan a magyar piacokon is pánikhangulat uralkodik. Bizalmatlanok a befektetők, más piacokon sokat buktak, kétszer is meggondolják, hogy mibe és milyen távra fektessék a pénzüket. Abban a pillanatban viszont, ha a külföldi tőke bizalmatlan, elapad a Magyarországra áramló deviza.
Jövőre recesszió
Ha pedig nehéz külföldről forrásokhoz, devizához jutni, ráadásul a bankrendszer szigorítja a hitelhez jutás feltételeit, akkor a belső fogyasztás és beruházás is visszaesik. Ráadásul, ha külföldön is hasonló a helyzet – márpedig most hasonló –, a magyar termékek iránti külföldi kereslet is csökken. Innen kezdve ez már nem piaci turbulencia, hanem gazdasági visszaesés.
Ez az, ami jövőre ránk vár. A harmadik negyedévben Magyarország GDP-je a tavalyi hasonló időszakhoz képest mindössze 1,0 százalékkal emelkedett. Ha megnézzük az előző negyedéveket, akkor azt látjuk, hogy egyre kisebb a GDP növekedési üteme. A harmadik negyedéves adat elmarad a várakozásoktól, ami arra utal, hogy a pénzügyi válság recessziós hatása a korábban becsültnél gyorsabban – és talán mélyebben is – érint minket. A közgazdászok hivatalosan azt nevezik recessziónak, amikor a GDP két egymást követő negyedévben csökken.
Nem mindegy persze, hogy ez mekkora mértékű. A kormány hivatalos prognózisa szerint Magyarországon a GDP jövőre 1,0 százalékkal csökken majd. Van olyan közgazdász, aki szerint mínusz 1,5 százalék lesz a „növekedés”, van, aki 3-at, 5-öt mond, sőt olyan is, aki szerint a legrosszabb esetben akár a 7 százalékot is elérheti a visszaesés. (Ez utóbbi szerencsére nem túl valószínű.)
A sok eltérő becslés azért van, mert nagyon nehéz pontosan megmondani, sőt, akár csak durva becsléssel megadni, hogy a fentebb leírt hatások – a kereslet csökkenése, a tőkehiány – milyen mértékben és milyen ütemezésben „fojtják meg” a gazdaságot.
A prognózisok abban többé-kevésbé megegyeznek, hogy 2009-ben recesszióba süllyed Magyarország, s abból a legjobb esetben is csak 2010-ben lábalhat ki valamelyest. Ez utóbbi azt is jelentheti, hogy a növekedés abban az évben 0,5–1,0 százalék körül alakulhat, de azt is, hogy legalább megáll a visszaesés. Recesszió idején pedig a legnagyobb veszély, amely a magánemberekre leselkedik, az az, hogy a feleslegessé váló munkaerőt elbocsátják a cégek.
(Megjegyzés a táblázatokhoz: A válság a legtöbb szektorba még nem gyűrűzött be, így a becslések csupán erős közelítések és számtalan bizonytalansági tényezőt hordoznak. Forrás: KSH, szakértői becslések.)
