Munkaerőpiaci Tükör 2007
A kiadvány letölthető az MTA Közgazdaság- tudományi Intézet honlapjáról.
Trendek Magyarországon
A bevezető tanulmány a munkapiaci aktivitás, a foglalkoztatás, a munkanélküliség fejleményeit és a bérek alakulásának jellemzőit tárgyalja. Bemutatják a munkapiaci részvétel korcsoportok szerinti különbségeit, a nemek és az iskolai végzettség szerinti eltérések jellemzőit, a gazdasági ágazatok alakulását, valamint a regionális különbségekben megfigyelt változásokat.
Az adatok azt mutatják, hogy a 2006-ban meghirdetett stabilizációs csomag, amely a fogyasztás szűkítésével és a gazdasági növekedés lassulásával járt, nem vezetett a foglalkoztatás csökkenéséhez, a foglalkoztatási ráta – bár csekély mértékben – emelkedett. 2006-ban az aktivitási ráta növekedése is elsősorban a foglalkoztatás – és csak kisebb mértékben a munkanélküliek számának – növekedéséből adódott. A magyar foglalkoztatás legfontosabb problémái – az alacsony iskolázottságúak (közöttük is a fiatalok) szélsőségesen rossz munkapiaci esélyei, a jelentős regionális különbségek az aktivitásban, a foglalkoztatásban érdemben nem változtak. Pozitív fejlemény, hogy az 55 év felettiek alacsony aktivitási és foglalkoztatási aránya szerény mértékben ugyan, de javult az elmúlt években.
A foglalkoztatásban és munkanélküliségben korábban kialakult jelentős regionális különbségek kis mértékben csökkentek 2005 és 2006 között. A foglalkoztatási helyzet minden régióban javult, kivéve a dél-dunántúli régiót. 2006-ban a nettó reálkeresetek 3,5 százalékkal növekedtek, ez a növekedés kismértékben elmaradt a GDP 3,9 százalékos növekedési ütemétől.
Közelkép a jóléti ellátások és a munkakínálat kapcsolatáról
A szociális ellátások munkapiaci hatásaival foglalkozó elemzésekből kiderül: ezek az ellátások fő feladatuk szerint valamilyen piaci kudarcot kezelnek, vagy valamilyen társadalmi cél – például egyes alapvető emberi jogok biztosítása – érdekében újraosztják a jövedelmeket. Másodlagos hatásként azonban általában csökkentik a munkavégzési hajlandóságot is. Az idei Közelkép a legfontosabb magyarországi ellátási formákat veszi sorra azzal a céllal, hogy rámutasson azok munkakínálatot érintő hatásaira.
A mellékhatások kitüntetett vizsgálatára nyomós okot ad, hogy Magyarországon a 15-64 éves népességnek csak az 57 százaléka dolgozik, míg az EU 27 tagországában ez az arány 64, a skandináv országokban pedig több mint 70 százalék. A jóléti ellátások nagyban hozzájárulnak annak a rossz egyensúlynak a fenntartásához, amelyet alacsony foglalkoztatás és magas járulék- és adóterhek jellemeznek.
Az ellátórendszer finanszírozása magasan tartja a kiadásokat, és ezáltal az adókat. A magas adókulcsok visszafogják a gazdasági teljesítményt, és így korlátozzák a gazdasági növekedést is. A munkaképes korú népesség nagy csoportjainak tartós munkanélkülisége vagy inaktivitása tartós szegénységhez, a szegénység generációs újratermelődéséhez, társadalmi kirekesztettséghez és gyakran időskori szegénységhez is vezet. Ezzel pedig bezárul az ördögi kör, amennyiben ezek a társadalmi hátrányok újabb szociális kiadásokra teremtenek igényt.
Nemzetközi kutatások és statisztikai adatok
Egy teljes fejezet foglalkozik az elmúlt másfél év munkapiaci témájú publikációival, amelyek magyarországi és külföldi könyvekben, folyóiratokban jelentek meg, ám emellett a hazai és külhoni intézetek és intézmények műhelytanulmányait is górcső alá veszi.
A statisztikai adatok átfogó képet adnak a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak alapvető gazdasági folyamatairól, a népesség, a munkapiaci részvétel, a foglalkoztatás, a munkanélküliség, az inaktivitás, a bérek, az oktatás, a munkaerő-kereslet, a regionális különbségek, a migráció, a munkaügyi kapcsolatok jellemzőiről és néhány munkapiaci mutató nemzetközi összehasonlításáról.
