Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Hivatal) múlt év végén elkészült beszámolójának adatsorai alapján egy-egy gyermek munkavállaló a felnőtt munkaerejének átlagosan ötödével ér fel. A gyermekmunkások kivonása a munkaerőpiacról leginkább Ázsiát érintené érzékenyen, ugyanis ezen a kontinensen dolgozik a gyermekmunkások 60 százaléka. Az „átmeneti“ országok (ezek közé tartozik Magyarország is) részesedése a globális gyermekmunkából viszonylag alacsony, 4,6 százalék. Az gyermekmunka felszámolásáról szóló ILO-határozatot 2004. márciusáig 148 ország törvényhozása ratifikálta.
Orosz gyerekek Narva városában
Neli Kalikova, Aljona Kurbatova és Ave Talu Észtországban vizsgálta a legrosszabbként számon tartott gyermekmunkákat. Az alig egy hónap múlva hazánkkal együtt az Európai Unió tagjává váló balti államban a jelentős orosz kisebbség helyzete a mai napig tisztázatlan. Az orosz-észt határ menti orosz többségű Narva városában a magukat drogért vagy szexért áruba bocsátó gyerekek többsége is orosz nemzetiségű. A városban megkérdezett gyerekek többsége munkaerő-piaci és életesélyeit kilátástalannak találta. Ebben a lélektani és gazdasági helyzetben sokan fordultak, vagy kényszerültek közülük illegális fél-rabszolgamunkákra. A kutatók az észt gyermekgondozókkal, szociális munkásokkal készített interjúkban elrettentő válaszokat kaptak: véleményük szerint az orosz kamaszok nemzeti karakterük alapján kódolva vannak a bűnelkövetésre, a gyermekprostitúcióban és drogkereskedelemben való részvételre.
Az ILO a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő minden gyermeket gyerekmunkásként tart számon. A serdülőkorba lépő fiataloknál azonban már eltérő a kategorizálás a fejlődő és a fejlett országokban. Amíg a fejlett világ tagállamaiban ez a korhatár 13-14 éves kor között húzódik, a fejlődő államokban a könnyű fizikai munkát már egy életévvel korábban is elfogadják.
Szintén minden ILO tagállamra igaz, hogy 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást gyermekmunkának tekintik, és a fiatal jövőbeli munkaerő-piaci és életesélyei szempontjából erősen károsnak tartják. A nemzetközi szervezet hosszú távú célja 2015-ig a 14 éves korig kötelező közoktatás elterjesztése. Majd 2020-ig az ENSZ intézménye az UNESCO által kidolgozott ISCED (International Standard Classification of Education) terminológiával „alsó középfokú” oktatás kötelező bevezetése.
A jelenleg 16 éves korig tartó hazai tankötelezettséggel nagyjából belesimul az európai és OECD gyakorlat átlagába. A Magyarországon 2008-ban belépő 18 éves tankötelezettségi korhatár azonban lényegesen magasabb, mint a nemzetközi átlag, és drágább is.
Mibe kerülne cselekedni?
A világ 182 millió gyermekmunkásának visszaültetése az iskolapadba 2016-ig inkább gazdasági hátrányt jelente mind a nemzetállamoknak, mind a gyerekek családjainak. Az iskolázottság növekedésével 2020 után várható a befektetett tőke megtérülése, és a képzettebb munkaerő, az egészségesebb lakosság révén világviszonylatban is a jólét bővülése.
Csakhogy ezek a javaslatok a legtöbb fejlődő országban még csak asztalfiókokban és a nemzetközi tanácsadók fejében léteznek. Ameddig nincs pénz a legszegényebb családok esetében a kamasz munkáját nélkülözhetővé tevő szociális transzferek kialakítására, a harmadik világbeli országok aligha hagynak fel az olcsó gyermekmunkások foglalkoztatásával.
Az ILO két szakértője, Frank Hagemann és Peter Matz
tanulmányában közvetlenül 60 milliárd amerikai dollárnyi kieső családi jövedelemmel számol a gyermekmunka teljes leállítása esetén. A megfelelő iskolai körülmények megteremtése, a taneszközellátás, a negyven feletti osztálylétszámok csökkentése valójában közel 500 milliárd USA dolláros akciót feltételezne világméretekben. A szerzők számítása szerint a befektetett összeg kevesebb, mint húsz év alatt megtérülne.
A gyermekmunka felszámolása a nemzetközi prostitúcióban és drogkereskedelemben lenne a legsürgetőbb. A nemzetközi terminológiával a gyermekmunka legrosszabbjaiként pontosan ezeket a kétes, gyermekre, családjára és a társadalomra egyaránt veszélyes munkatípusokat tartják számon.
Kutatási beszámolók szerint sokszor a serdülőkorban lévő gyerekek befolyásolása révén jut újabb prostituálthoz vagy drogdílerhez a szervezett bűnözés. Az ILO felkérésére készített felmérésben megkérdezett fiatalok sokszor észre sem vették, hogyan vezetett az útjuk például a rövidital fogyasztástól a droghasználatig, majd a drogért nyújtott szexuális szolgáltatásokig. Amennyiben több gyereket lehetne benntartani a kis osztályokkal működő közoktatásban, valószínűleg a legveszélyesebb és legmocskosabb gyermekmunkákba bevont fiatalok száma is csökkenne.
