Gazdaság
Gyula, 2015. december 16.
Fogorvosi rendelõ a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház új épületében lévõ szájsebészeti osztályon, Gyulán 2015. december 16-án. Az épület és az osztályok 6 milliárd forintos fejlesztésbõl valósultak meg.
MTI Fotó: Rosta Tibor

A magyarok a legfogatlanabbak az EU-ban

24.hu
24.hu

2017. 06. 07. 09:40

Korábban a témában:

Magyarországon a fogápolás még mindig kissé mostoha területnek számít. Hiába tanítják már az óvodai és iskolai képzésben is a helyes fogápolási módszereket, felnőttkorra mintha elfelejtenénk ezeket alkalmazni. Ahol a prevenciónak olyan szerepe lehet bizonyos fogászati problémák esetében, meglepően sok a fogászati beavatkozások, például a tömések vagy gyökérkezelések száma hazánkban. A KSH legutóbbi adatai szerint csak 2014-ben több mint 7 millió fogászati beavatkozás történt itthon.

Fogatlan Európa

Az Eurobarometer adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül elsősorban a skandináv országok lakói büszkélkedhetnek a legnagyobb részben azzal, hogy még az összes természetes fogukkal rendelkeznek (50% körüli arányban).

Ez a szám Magyarországon sajnos csak 19%-os, tehát csak minden ötödik magyarnak van meg az összes foga, amivel utolsó helyen állunk az Európai Uniós országok között, úgy, hogy az EU-s átlag 41%-os.

Az Uniós polgárok 7%-a vallotta, hogy egyetlen természetes foga sincs már, ami mellett viszont érdemes kiemelni, hogy egyre nagyobb arányban használnak fogpótló eszközöket, a hiányos foggal rendelkezők közel egyharmada rendelkezik valamilyen protézissel. Pedig az EU adatai szerint Magyarországon az egyik legjobb a fogászati ellátáshoz való hozzáférés lehetősége, Ciprus után a második helyen állunk.

Egy másik, 4600 magyart bevonó kutatás szerint a 45 év feletti lakosság 64%-a nem rendelkezik egy természetes foggal sem. A teljesen fogatlanok 38.7%-a 75 év feletti. Az utóbbi 30 év adatait vizsgálva viszont az derül ki, hogy a legnagyobb mértékű növekedést a teljes fogvesztés tekintetében a 35-44 év között korosztály szenvedte el, hatszorozódott a számuk.

A hazai protézisek

Ha megvizsgáljuk, hogy kiket érint a fogvesztés, és a hozzá kapcsolódó teljes kivehető műfogsor, érdekes adatokra találhatunk. Bár azt gondolnánk, hogy a műfogsorhasználat csak az időskorúakat érinti, meg fogunk lepődni. Egy 2000 pácienst vizsgáló, a Fixfogsor Rendelő által végzett kutatásban résztvevők esetében, a protézisrögzített fogsort (azaz a fogsor implantátumokkal való stabilizálását) igénybe vevők ötöde a 60 év alatti korosztályba esik – akik fele 60-70 év közötti, 30%-uk pedig 70 év feletti. A lenti ábrából még élesebben látszik, hogy 60 éves kor után látványosan megugrik a rögzített fogsort igénybe vevő páciensek száma, ezeket a vörös oszlopokkal jelöltük.

Az adatsorból kiderül, hogy bár a férfiak és nők közel 50-50%-os arányban veszik igénybe protézisrögzítést, vidéken sokkal aktívabbak a páciensek – 65%-uk nem budapesti. Viszont a 60 év alattiak között kétszer annyi a vidéki, mint a budapesti, ellenben idős korban megfordul a statisztika és a budapesti páciensek kerülnek kétszeres túlsúlyba. Ez talán visszavezethető az eltérő vagyoni helyzetre, 70 év fölött inkább a fővárosiak áldoznak a protézisrögzítésre.

Az egyik legérdekesebb adat a Fixfogsor Rendelő kutatásában, hogy az ilyen protézisrögzítéstvalaha igénybe vevők között a 65 éves korukra a vidéki nők 63 %-a rendelkezik implantátummal, míg a budapesti férfiaknak csak 32 %-a. Tehát a nők sokkal hamarabb ismerik fel a rögzített fogsor előnyeit, ami tájékozottságukkal vagy akár a kényelmi szempontokkal is összefüggésben állhat.

Amint a fenti adatokból is látszik, bár bizonyos tekintetben elindultunk az úton, melyen fel tudunk zárkózni a fejlett európai országokhoz, még jelentős lemaradásban vagyunk a fogápolás tekintetében. Az oktatásnak nem szabad megállnia az iskolákban, folyamatosan hangsúlyozni kell, mennyire fontos a fogak karbantartása. Ha nem fordítunk kellő figyelmet eredeti fogaink megőrzésére, akkor meg kell barátkoznunk a protézis használat lehetőségével.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Charleroi, 2017. szeptember 19.
A Ryanair ír légitársaság repülőgépei a belgiumi Charleroi repülőtéren 2017. szeptember 19-én. A cég több mint 2000 járatát törölte, ebből 143 Belgiumból induló járatot pilótahiány, a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége, a sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.