Megadóztatnák a leggazdagabbakat. A Párbeszéd javaslata a 100 millió forint feletti vagyonokból csippentene le 1-1 százalékot azért, hogy tegyenek az elszabaduló egyenlőtlenségek és a túlzott vagyoni különbségek ellen. Másképp fogalmazva: megteremtenék annak a jogi kereteit, hogy a felső tízezer visszajuttasson valamicskét a vagyonából a társadalomnak, amelynek a meggazdagodását köszönheti.
Ezen kívül a kis párt a kormánynak örökösödési, offshore-és földesúradó kivetését is ajánlja, valamint a nagyvállalati adókedvezmények eltörlését és azt, hogy adóval büntessék a spekulatív pénzmozgásokat. Gondoltak a kormányváltás utáni időkre is – a túlárazott, lemutyizott beszerzések haszonélvezőit bíróság elé állítanák és vagyonelkobzással is büntetnék.
Szokták mondani, hogy felső tízezer – a két párt szerint nagyjából ennyien lehetnek a leggazdagabbak, akiknek fizetniük kellene 100 millió forint feletti felhalmozott vagyonuk után.
Az oligarchaadónál:
- Nem számítana bele a vagyonba az a ház vagy lakás, amelyben az adózó él, és az a mikrovállalkozás sem, amelynek mérlegfőösszege kevesebb mint 100 millió forint, feltéve, hogy a tulajdonos részt vesz a működtetésben.
- Vagyonnak számítana viszont minden hazai és külföldi ingóság (gépkocsi, jacht, ékszer és így tovább) és ingatlan (lakás, föld, ház, külföldi nyaraló), műkincs, értékpapír, vagyoni értékű cégrész, cégformától függetlenül, illetve a banki betét és a készpénz is.
A Tárki Monitor kutatása, és az Index korábbi cikke alapján 100 ezer milliárd forintnyi lehet a lakosság összvagyona, aminek körülbelül a fele lakóingatlan. A Tárki kutatásában arra is vállalkozott, hogy megbecsülje, hányan lehetnek a leggazdagabbak. 175 ezerre becsülték azon háztartások számát, ahol a vagyon 70 és 150 millió forint közötti lehet. Ezen belül 12 500 háztartás vagyona lehet 150 és 300 millió forint közötti, és ugyanennyien lehetnek, akiknek 300 millió forint feletti a vagyonuk. Közülük 3 milliárd forint feletti vagyonnal mindössze 150-200 háztartás rendelkezhet.
Ha azt vesszük, hogy a becslések szerint a vagyon mintegy fele lakóingatlan, plusz lehet olyan vállalkozás is, amely megfelel a mentesség követelményének, akkor tényleg körülbelül bő tízezren lehetnek, akikkel kifizettethetnék az oligarchaadót.
Mészárosnak 350 millióba is fájhat
Megnéztük azt is, mennyit kellene fizetniük a leggazdagabb magyaroknak. A toplistára 6,8 milliárd forintos vagyonnal lehetett legutóbb bekerülni, ami messze meghaladja az elképzelt oligarchaadó 100 millió forintos értékhatárát. Az elitklub tagjainak tehát mindenképp kellene fizetniük az 1 százalékot. Összvagyonukat 2800 milliárd forintra becslik, ami alapján csak nekik 28 milliárd forintot kellene beadniuk a közösbe.
A lista élén Csányi Sándor áll, 200 milliárd forintra becsült vagyonnal – neki ezek szerint 2 milliárd forintot kellene lerónia.
Orbán kedvencei is fizethetnének, a miniszterelnök kötélbarátja, Garancsi István a Napi.hu listája alapján 240 milliót, a leggazdagabb gázszerelő, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester pedig 238 millió forintot lenne kénytelen beadni a közösbe. Ha viszont a Forbes listájából indulunk ki, akkor Mészáros Lőrincnek 354 millió forintot kellene leperkálnia. De Simicska Lajosról is legombolnának minimum 558 millió forintot, a Napi listája alapján pedig 830 millió forintot.
A politikusi vagyonnyilatkozatok alapján az új adó sújtaná Seszták Miklóst és Gyurcsány Ferencet is.
S hogy a maradék mintegy 10-11 ezer gazdagtól mennyi folyhatna be? Úgy saccoljuk, akár még egyszer annyi is, mint amennyit a 100 leggazdagabbnak kellene befizetnie. De vegyünk mondjuk összesen 50 milliárd forint bevételt. A teljes éves költségvetéshez képest morzsának tűnik, viszont ha egy-egy részszámot nézünk, mindjárt kiderül, hogy fájó lyukakat tömhetnének be a gazdagok megadóztatásával.
Mire lenne elég?
Meg lehetne például duplázni az álláskeresési ellátást (időben vagy pénzben), amire az idei költségvetésbe 47 milliárd forintot állítottak be. Vagy 15 százalékkal emelhetnék a 2008 óta változatlan összegű családi pótlékot, amire most 316 milliárd forint jut. Ha nyugdíjemelésre költenék, az 2 százalék pluszt jelenthetne (az öregségi nyugdíjakra 2501 milliárd forintot költünk az idén). Az 50 milliárdba lazán beleférhetne az is, hogy annak a 72 ezer idősnek emeljék meg a nyugdíját, akik ma kevesebbet kapnak havonta, mint 50 ezer forint.
Lehetővé válna, hogy a közoktatásban se kelljen annyira húzni a nadrágszíjat, például a dologi kiadásokra 60 százalékkal költhetnének többet. Dönthetnének úgy is, hogy a háziorvosi ellátás költségét (113 milliárd forint) emelik 44 százalékkal, vagy megháromszorozzák a mentősök személyi juttatását (jelenleg 20 milliárd forint), de az is beleférne, ha a gyógyító, megelőző ellátó személyzet bérét tolnák meg bő 20 százalékkal.
