2016 első félévében a napi fogyasztási cikkek piacának értékbeli növekedése meghaladta a 4 százalékot az előző év első hat hónapjához képest. A háztartások FMCG-re fordított bővülő költéseinek hátterében a gyakoribbá váló vásárlások és a minimálisan növekvő kosárméret áll. A kereskedelmi csatornákban ez az egyre magasabb vásárlói költés a piaci átlaghoz hasonlóan alakult, így a piaci részarányok alakulásában nem hozott szembeötlő változást. A diszkontok némiképp tovább erősödtek és egyedüliként a piacok/utcai árusok csatorna forgalmában következett be – immár többéves trendként érvényesülő – csökkenés.
A piacok – így termelői piacok is – forgalmában az elmúlt években tapasztalható negatív tendenciát, amely eredményeképpen a csatorna piaci részesedése is fokozatosan mérséklődik a napi fogyasztási cikkek forgalmában, alapvetően a penetráció – azaz a piacon vásárló háztartások arányának – csökkenése hozza magával. – azaz míg hat évvel ezelőtt tízből heten, addig idén már csak tízből nem egészen hatan intézik beszerzéseiket valamely piacon. Alapvetően a vidéki vásárlók számának megcsappanása okozza a penetráció csökkenését. A piacra járó budapesti háztartások aránya gyakorlatilag stabil, ugyanakkor a piacok vidéki közönségének hányada fokozatosan – évről évre – mérséklődik.
A piacon vásárló háztartások aránya a teljes napi fogyasztási cikk piacon, Budapesten és vidéken, 2010-2016 1. félév
A piaci forgalom visszaesése – annak profiljából kifolyólag – árukategóriánkként eltérő. Tekintve, hogy a piac – akár nagy tételben is – a frissáru-vásárlás első számú helyszíneként működött mindig is, így érthető, hogy leginkább a friss gyümölcs kategória tartja magát. A piaccsatorna forgalma a kategória egészéhez hasonló mértékben nőtt, így részesedése a friss gyümölcs kategória teljes forgalmából stagnált az elmúlt években. Mindazonáltal a zöldség és a friss hús kategóriában a piac forgalma nem változott számottevően, így az elmúlt évek folyamán e kategóriákban piacrészt veszített a csatorna. A méz ugyanakkor 2010-hez képest nagyobb arányban kerül a vásárlókhoz a piacon.
Érdekes különbség mutatkozik az egyes kategóriákban Budapestet és vidéket illetően. Csak néhány kategóriát megvizsgálva a piac forgalmi részesedésében lényeges eltérés mutatkozik a fővárosban és vidéken. A zöldség és gyümölcs kategóriákban közel másfélszeres az eltérés, ugyanakkor a friss húsok esetében már közel ötszörös a különbség Budapest és a vidék között, míg a budapesti háztartások a friss húsra kiadott teljes összeg tizedét a piacokon költik el, addig vidéken ugyanez az arány mindössze 2 százalék.
A piac csatorna részesedése az egyes termékkategóriákban, Budapesten és vidéken, 2015.07.01. – 2016.06.30.
Felmerül persze a kérdés, hogy hová pártoltak át a piacot elhagyó vásárlók, hol szerzik be a friss árut, ha nem közvetlenül a termelőktől. A GfK számai azt mutatják, hogy A sokak számára ma is „bizalmi terméknek” tekintett friss hús beszerzésére korábban a piacon elköltött összeg egy része –pedig a tőkehús-pulttal felszerelt hipermarketekbe és a szupermarketekbe vándorolt át – feltehetőleg úgy higiéniai, mint az áru visszakövethetőségét érintő megfontolások okán. Ezen túl azt sem érdemes elfelejteni, hogy – és ez a napi fogyasztási cikkek beszerzésének egészét érintő tény –
Akik kitartottak a piacok mellett, azok jellemzően a kis (1-2 fős), idősebb, a 60 éven túli nyugdíjas háztartások, valamint a Budapesten élők – ezek azok a vásárlók, akik a teljes napi fogyasztási cikk piacon mért átlagnál nagyobb arányban vásárolnak piacon ma is.
