Beregszász, 2015. március 19.  
Zöldségárus a kárpátaljai Beregszászon, a Széchenyi utcai piacon 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta, a hrivnya leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Gazdaság

Egyre kevesebb vidéki, és fiatal jár piacra

24.hu
24.hu

2016. 10. 10. 13:14

A GfK legfrissebb, 2016. első félévet elemző Kereskedelmi Analízisek tanulmánya megállapítja, hogy a fogyasztók vásárlási szokásaiban bekövetkezett változások a kereskedelmi csatornák piaci részesedését jelentősen nem befolyásolták. A diszkontok picit tovább erősödtek az első hat hónapban. Egyetlen csatornaként a piacokon látható – évről évre bekövetkező – csökkenés a napi fogyasztási cikkek forgalmában, ami elsősorban a piacon vásárló háztartások számának mérséklődésével magyarázható.
Korábban a témában:

2016 első félévében a napi fogyasztási cikkek piacának értékbeli növekedése meghaladta a 4 százalékot az előző év első hat hónapjához képest. A háztartások FMCG-re fordított bővülő költéseinek hátterében a gyakoribbá váló vásárlások és a minimálisan növekvő kosárméret áll. A kereskedelmi csatornákban ez az egyre magasabb vásárlói költés a piaci átlaghoz hasonlóan alakult, így a piaci részarányok alakulásában nem hozott szembeötlő változást. A diszkontok némiképp tovább erősödtek és egyedüliként a piacok/utcai árusok csatorna forgalmában következett be – immár többéves trendként érvényesülő – csökkenés.

A piacok – így termelői piacok is – forgalmában az elmúlt években tapasztalható negatív tendenciát, amely eredményeképpen a csatorna piaci részesedése is fokozatosan mérséklődik a napi fogyasztási cikkek forgalmában, alapvetően a penetráció – azaz a piacon vásárló háztartások arányának – csökkenése hozza magával. A piacot látogatók hányada a 2010-es 72 százalékról a 2015 július-2016 június között eltelt 12 hónapos időszakban 59 százalékra esett vissza – azaz míg hat évvel ezelőtt tízből heten, addig idén már csak tízből nem egészen hatan intézik beszerzéseiket valamely piacon. Alapvetően a vidéki vásárlók számának megcsappanása okozza a penetráció csökkenését. A piacra járó budapesti háztartások aránya gyakorlatilag stabil, ugyanakkor a piacok vidéki közönségének hányada fokozatosan – évről évre – mérséklődik.

A piacon vásárló háztartások aránya a teljes napi fogyasztási cikk piacon, Budapesten és vidéken, 2010-2016 1. félév

A piaci forgalom visszaesése – annak profiljából kifolyólag – árukategóriánkként eltérő. Tekintve, hogy a piac – akár nagy tételben is – a frissáru-vásárlás első számú helyszíneként működött mindig is, így érthető, hogy leginkább a friss gyümölcs kategória tartja magát. A piaccsatorna forgalma a kategória egészéhez hasonló mértékben nőtt, így részesedése a friss gyümölcs kategória teljes forgalmából stagnált az elmúlt években. Mindazonáltal a zöldség és a friss hús kategóriában a piac forgalma nem változott számottevően, így az elmúlt évek folyamán e kategóriákban piacrészt veszített a csatorna. A méz ugyanakkor 2010-hez képest nagyobb arányban kerül a vásárlókhoz a piacon.

Érdekes különbség mutatkozik az egyes kategóriákban Budapestet és vidéket illetően. Csak néhány kategóriát megvizsgálva a piac forgalmi részesedésében lényeges eltérés mutatkozik a fővárosban és vidéken. A zöldség és gyümölcs kategóriákban közel másfélszeres az eltérés, ugyanakkor a friss húsok esetében már közel ötszörös a különbség Budapest és a vidék között, míg a budapesti háztartások a friss húsra kiadott teljes összeg tizedét a piacokon költik el, addig vidéken ugyanez az arány mindössze 2 százalék.

A piac csatorna részesedése az egyes termékkategóriákban, Budapesten és vidéken, 2015.07.01. – 2016.06.30.

Felmerül persze a kérdés, hogy hová pártoltak át a piacot elhagyó vásárlók, hol szerzik be a friss árut, ha nem közvetlenül a termelőktől. A GfK számai azt mutatják, hogy a piacoktól forgalmat elsősorban a diszkontok és a szupermarketek vonnak el a napi fogyasztási cikk piac egészét tekintve csakúgy, mint a friss zöldség-gyümölcs kategóriában. A sokak számára ma is „bizalmi terméknek” tekintett friss hús beszerzésére korábban a piacon elköltött összeg egy része –pedig a tőkehús-pulttal felszerelt hipermarketekbe és a szupermarketekbe vándorolt át – feltehetőleg úgy higiéniai, mint az áru visszakövethetőségét érintő megfontolások okán. Ezen túl azt sem érdemes elfelejteni, hogy – és ez a napi fogyasztási cikkek beszerzésének egészét érintő tény – a vásárlók szinte állandósult időhiánya miatt egyre csökken azok aránya, akik egy bevásárlást több különböző helyszínre is ellátogatva intéznek.

Akik kitartottak a piacok mellett, azok jellemzően a kis (1-2 fős), idősebb, a 60 éven túli nyugdíjas háztartások, valamint a Budapesten élők – ezek azok a vásárlók, akik a teljes napi fogyasztási cikk piacon mért átlagnál nagyobb arányban vásárolnak piacon ma is.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.