Gazdaság

Hét év után újra nyereséges lehet a SPAR

Tar Gábor
Tar Gábor

újságíró. 2015. 11. 25. 10:05

Idén – 2008 óta először – nyereséges lehet a SPAR Magyarország. A cégnek 1-2 ezer embert kellene felvennie, ha bevezetik a kötelező foglalkoztatási minimumot. Heiszler Gabriella ügyvezető igazgatóval beszélgettünk, amelyből kiderül az is, hogy Lázár János szavaival élve a SPAR miként „jelentette fel az országot” Brüsszelnél.
  • Idén – 2008 óta először – nyereséges lehet a cég
  • 2014 végéhez viszonyítva megháromszorozódott a SPAR franchise üzleteinek száma
  • Már 45 SPAR Express működik az OMV-kutaknál
  • A dolgozók előtt is nyitva áll az üzletek üzemeltetésének átvételi lehetősége, egy már élt is ezzel
  • A szabályozási környezet miatt idén csak egy új saját üzemeltetésű szupermarketet adtak át
  • A vasárnapi boltzár bevezetése óta nőtt a szupermarketek forgalma, az INTERSPAR-oké szinten maradt
  • Közép- és hosszútávon a meglévő üzletek felújításának, bővítésének lesz kiemelt szerepe
  • A kötelező foglalkoztatási minimum bevezetése 1-2 ezer ember felvételét tenné szükségessé a SPAR-nál

Az idei év üzleti eredménye már beleszámít abba a szabályozásba, amely szerint két egymást követő veszteséges év után le kell húzniuk a rolót a kiskereskedelmi cégeknek. Közeleg az év vége, látja már, hogy idén – 2008 óta először – nyereséges lesz-e a cég?

Az elmúlt években nagyon sok lépést tettünk azért, hogy nyereségesek legyünk. Jelen pillanatban optimista vagyok, az október végi számaink biztatóak. Az árbevételünk idén úgy alakult, ahogy terveztük, a karácsonyi forgalom alakulása perdöntő lesz.

Mennyiben segíti elő a nyereségesség elérését, hogy az Európai Bizottság fellépése nyomán, illetve a pár napja elfogadott törvénymódosítás értelmében végül mégis csak az árbevétel 0,1 százalékát kell befizetniük élelmiszerlánc-felügyeleti díjként?

Ez mindenképpen pozitív fejleménynek tekinthető. Ez azt jelenti, hogy a felügyeleti díj mértéke nem növekszik közel harmincszorosára, mintegy 9 milliárd forintra. Ha be kellett volna fizetnünk ezt az összeget, akkor idén biztos nem lennénk nyereségesek. A szabályozás megváltoztatásával így jó esélye van annak, hogy nyereségesek leszünk.

Fotó: Berecz Valter

Lázár János nyáron úgy fogalmazott, hogy a felügyeleti díj brüsszeli vizsgálatát az okozta, hogy az adóteher „nagyon fájt a SPAR-nak, és ezért feljelentette az országot” az Európai Bizottságnál. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejezésével élve miként lobbiztak Brüsszelnél?

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) európai szintű partnerszervezete, aEuroCommerce berkein belül a teljes hazai élelmiszer-kiskereskedelmi szektor tett lépéseket. Azzal kapcsolatban pedig, hogy ezen szövetségi fellépésen kívül az egyes cégek konkrétan mit tettek, azt mondhatom el, hogy biztosan nem tudom, de sejtem, hogy a SPAR mellett minden piaci szereplő megmozgatta a maga szálait. Nagyon nehéz azt megmondani, hogy ezek közül végül melyik szál, mit ért el. Lázár János minket valóban kiemelt ez ügyben, de sokkal nehezebb kiemelni az OKSZ-t vagy az EuroCommerce-t, mint egy konkrét piaci szereplőt. PR-szempontból nem mindegy, hogy megnevezünk egy céget konkrétan, vagy általánosságban egy szervezetről beszélünk.

Gyakran hangsúlyozzák, hogy a SPAR nem multinacionális vállalt, hanem a világ egyik legnagyobb franchise kereskedelmi láncaként működik. A hazai SPAR is egyre nagyobb szerepet adna a 2012-ben elindított franchise modellnek. Erre az évre azt tervezték, hogy többszörösére növelik a franchise rendszerben működő üzleteik számát, amely 2014 végén 24 volt. Ezt mennyiben sikerült elérniük?

Megháromszorozódott a számuk, amit főként az OMV-kutaknál lévő SPAR Express üzletek megnyitásai eredményeztek. Jelenleg már összesen 73 franchise üzletünk van, amiből 45 SPAR Express. Tavaly év végén a 24 franchise üzletünkből még csak öt tartozott az OMV-kutaknál működő boltok közé.

A vasárnapi boltzár bevezetése miatt ugrott meg ilyen jelentős mértékben az OMV-kutaknál működő, vasárnap is nyitva tartó üzletek száma?

A két dolognak nincs köze egymáshoz, csak a vasárnapi forgalomból ezek a boltok nem élnének meg. Az Express üzletek nyitását amúgy már 2013-ban megkezdtük. A vasárnapi boltzár bevezetése valójában egybeesett az ebben a szegmensben végzett terjeszkedésünkkel.

A franchise-hálózat bővítésének gyorsításához az élelmiszerlánc-felügyeleti díj korábbi verziója, illetve a kétéves veszteséges működést szankcionáló szabályozás bevezetése is lökést adott? Arra gondolok, hogy ilyen szabályozási környezetben az önállóan gazdálkodó üzletekből álló franchise modell kifizetődőbb lehet.

Ez a tényező nem adott lökést a franchise hálózat kiépítésének. Az már korábban elindult, ami valójában a cég élére 2012-ben érkező ügyvezető igazgatóhoz, Erwin Schmuck-hoz fűződik. Ő látta át ennek az üzleti lehetőségeit, kivitelezési módját. Inkább az ő személye, mint maga az ületi környezet indította el ezt a folyamatot. Nyílván, a terjeszkedés szempontjából ez sokkal egyszerűbb módszer a plázatörvény mellett, hiszen nem egy új üzletet kell építeni, hanem már egy meglévő kereskedelmi egység épül be a SPAR hálózatába.

Mindamellett, az összes árbevételünk kevesebb, mint 2 százaléka származik jelenleg a franchise rendszerünkből. Valószínűleg ez az arány hosszú távon sem fog óriási mértéket elérni, mindig jelentősen kisebb lesz az árbevételünkben való részesedése a saját üzemeltetésű üzleteinkhez képest. A franchise modell azonban olyan cégkultúrát, piaci információs rendszert jelent, amely nagyon sokat tud segíteni a többi üzlet üzemeltetésében. Egy független franchise partner például körbe tud nézni a beszerzési piacon, és visszajelzést tud nekünk adni az árakról, nemcsak az árucikkek terén, hogy mennyiért szerezzük be egy adott ásványvizet, hanem abban a tekintetben is, hogy mennyibe kerül egy kW óra energia, vagy egy bolti berendezés. Továbbá egy független partner másként viszonyul a szolgáltatásainkhoz. Egy olyan üzletvezető, aki alkalmazottja a SPAR-nak, nem tud olyan kritikusan fellépni a központi szervetettel szemben, mint egy független vállalkozó. A saját alkalmazottunk soha nem fogja egy logisztikai, informatikai vezetőnek a szemébe mondani, hogy az adott szolgáltatás nem megfelelő színvonalú. Ezt egy külső partner megteszi. Egyszóval a franchise üzletek az egész operatív működésre egy olyan nyomást helyeznek, amely segíti a fejlődésünket. Cserébe pedig a franchise hálózathoz csatlakozók egy olyan nemzetközi márkát kapnak, amely nagyon sokat jelent a vevőknek. Nincs olyan partnerünk, aki ne tudna legalább 20-30 százalékos forgalmi bővülést elérni azáltal, hogy kikerül boltjára a SPAR-logó.

Fotó: Berecz Valter

A franchise-hálózatot nemcsak független kiskereskedők üzleteinek bevonásával tervezik növelni, hanem saját szupermarketek üzemeltetését is átadnák. Utóbbinál a lehetőséget SPAR-os munkatársak számára is lehetővé teszik. Tavaly év végén azt közölték, hogy a saját dolgozóik közül mintegy hetvenen jelezték, hogy átvennék egy-egy üzlet üzemeltetését. Közülük volt már olyan, aki révbe ért?

Ez a folyamat kicsit lelassult, ugyanis idén nagyon sok előkészítő munkát kellett végeznünk ezzel kapcsolatban. Reményeink szerint januárban az egyik üzletünknél sikerül egy ilyen megállapodást tető alá hoznunk. Továbbá az egyik budapesti üzletünknél ez félig-meddig sikerült is, ugyanis az adott boltot átvevő alkalmazottnak egy rokona segített az üzlet átvételéhez szükséges finanszírozás megteremtéséhez. A tisztán dolgozói modellünk ettől abban tér el, hogy annál mi segítünk a banki finanszírozás előteremtésében, hiszen egy ilyen bolt elindításához több tízmillió forint kezdő tőke szükséges. Ezért is megy lassabban ez a folyamat, mert időbe telik, míg egy kezdő vállalkozó banki forráshoz jut.

Idén azonban adtunk át saját üzleteket franchise partnereknek, ha nem is alkalmazottnak, hanem más külső érdeklődőknek. Például Móron, Fonyódon és Ercsiben az történt, hogy olyan kiskereskedőknek adtunk át üzletek üzemeltetését, akik korábban már saját boltjaikkal az adott településen csatlakoztak a hálózatunkhoz.

2014 végén, amikor még azt lehetett tudni, hogy idén közel 9 milliárdos terhet jelent a SPAR számára az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, azt közölték, hogy a teher megemelése miatt 2015-ben nyolc üzlet megnyitását halasztják el. Miután már nem kell számolni ekkora kiadással a felügyeleti díj kapcsán, így jövőre sorra nyílnak majd az új SPAR-üzletek?

Idén valóban csak egy új szupermarketünk nyílt meg. Jövőre többel szeretnénk bővíteni a láncot, ami azonban a plázastopra, illetve a parkolók számára vonatkozó szabályozás (az előbbi a 400 négyzetméternél nagyobb eladóterű kereskedelmi ingatlanok építéséhez külön engedély beszerzését követeli meg, míg az utóbbi az újonnan létesülő üzletek esetében az árusítótér minden 10 négyzetmétere után egy parkoló létesítését írja elő – a szerk.) miatt nem egyszerű dolog. A parkolóhelyekre vonatkozó előírás azt jelenti, hogy egy kisebb, 600 négyzetméteres eladótérrel rendelkező szupermarket esetében 60 parkolóhelyet kell létesíteni, ami belvárosi területeken nehezen megoldható. Mi pedig alapvetően belvárosi területeken, a lakóhelyekhez közel szeretnénk bővíteni a hálózatot. Azt látni ugyanis, hogy a fogyasztók számára felértékelődött az üzletek lakóhelyhez való közelsége. Persze, továbbra is kimennek autóval a városszéli hipermarketekbe, de ezt egyre ritkábban teszik, a korábbi jellemzően heti egy alkalom helyett inkább már csak kéthetente hajlandóak erre. Az emberek ugyanis rájöttek arra, hogy nincs akkora árkülönbség a lakóhelyhez közeli üzletek és a hipermarketek árai között, ha beleszámítjuk az autózás és az időráfordítás költségét.Ezt a jelenséget a vasárnapi boltzár is erősítette, mert csak egy nap maradt a hétvégéből a nagybevásárlásokra. Esetünkben a vasárnapi boltzár például azt mutatja, hogy a szupermarketek szerepe felerősödött, ezen üzletek forgalmára inkább pozitívan hatott az új szabályozás, míg az INTERSPAR üzleteink forgalma szinten maradt.

A plázatörvény esetünkben pedig azt jelentette, hogy nem is nagyon vágtunk bele eddig olyan projektbe, ahol az előírt engedélyezési procedúrát végig kell járni. Az új üzleteink olyan helyeken nyíltak, amelyek már meglévő építési engedélyekkel rendelkeztek. Az idén megnyílt egyetlen új saját üzemeltetésű üzletünk esetében pedig az történt, hogy egy korábban már működő bolt működési engedélyét vásároltuk meg.

Ami a 2016-os terveket illeti, mi szeretnénk jövőre üzleteket nyitni, de erről még egyeztetnünk kell a tulajdonossal, december elején lesznek az ezzel kapcsolatos büdzsétárgyalások. Ami biztos, hogy 2016 végén, vagy 2017 elején Érden egy hipermarketet adunk át. Továbbá minél több üzletet szeretnénk modernizálni, bővíteni. Nem állunk rosszul a lakosságszámhoz viszonyított üzletek számát tekintve, azonban abban a tekintetben van még tér fejlődésre, hogy ezek az üzletek mennyire modernek, illetve mekkora az alapterületük. Közép- és hosszútávon a felújításoknak, bővítéseknek lesz kiemelt szerepe.

Fotó: Berecz Valter

Egy készülő jogszabálytervezet szerint 70 négyzetméterenként legalább egy eladót kell majd foglalkoztatniuk a 400 négyzetméternél nagyobb, élelmiszereket és a napi fogyasztási cikkeket árusító üzleteknek. A Blokkk.com szakblog számításai szerint a SPAR esetében nem kellene plusz munkaerőt felvenni, ha tényleg elfogadják a szabályozást. Valóban nem érintenéa SPAR-t a kötelező foglalkoztatási minimum bevezetése?

Ha elosztjuk üzleteink összesített négyzetméterének számát az összes munkavállalónk számával, akkor tényleg nem kellene új munkaerőt felvennünk. Az ördög azonban a részetekben rejlik. A kötelezettség ugyanis üzletenként van meghatározva, így nézve pedig az mondható el, hogy van olyan üzletünk, ahol felül, van ahol, alulteljesítenénk az előírást. Ez is csak a szupermarketekre igaz, az INTERSPAR-oknál egyértelműen létszámbővítésre lenne szükség. Összességében számunkra is létszámemelést tenne szükségessé a szabályozás, egy-kétezer embert kellene felvennünk. Ha életbe lép ez a kötelezettség, akkor át kell gondolnunk, hogy esetleg mely üzletekbe helyezzünk át munkaerőt, illetve hol tegyünk minimális átalakításokat az eladótéren belül. Ez azt jelentheti, hogy csökkenthetjük azon üzleteink alapterületét, amelyek forgalma nem teljesít annyira jól.

Amúgy mi folyamatosan keresünk új munkatársakat, több száz nyitott pozíciónk van. Közismert, hogy az ország nyugati régióiban például nem lehet munkaerőt találni. Ezen probléma kezelésének módjairól lehetne beszélni, de nem hiszem, hogy egy ilyen előírás a megfelelő megoldás.

Névjegy: Heiszler Gabriella

2006 februárjában belső ellenőrzési vezetőként kezdte karrierjét a SPAR Magyarországnál, majd 2009 júniusában controlling vezető lett. 2010 és 2012 között számviteli és controlling vezetőként dolgozott. 2012 májusában cégvezetőnek nevezték ki. 2015. április 1-jével léptették elő a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatójává. A cég első számú vezetője továbbra is Erwin Schmuck ügyvezető igazgató maradt, az ügyvezetői feladatokat azonban megosztva végzik. Heiszler Gabriella a pénzügy, a számvitel, a controlling, a jogügy, az informatika és a szervezési osztály munkájáért felel.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BERKELEY, CA - FEBRUARY 1: A "Make America Great Again'' hat is burnt on the UC Berkeley campus during a protest on February 1, 2017 in Berkeley, California. A speech by controversial Breitbart writer Milo Yiannopoulos, who was scheduled to speak at the university, was cancelled after protesters and police engaged in violent skirmishes.   Elijah Nouvelage/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.