szakmunkás képzés (szakmunkás)
Gazdaság

„Adnánk mi több bért is, de nincs kinek” – lehúzhatják a rolót a cégek, ha nem segít a kormány

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2015. 10. 21. 16:44

A vállalatok ingerküszöbét most érte el a jelentős béremelés szükségessége, egy ideje ez a forró téma a munkaerőpiacon. A gazdasági növekedés óriási munkaerőhiányt hozott, szinte valamennyi ágazatban probléma a dolgozók külföldre vándorlása.
Korábban a témában:

Szinte nem telik el nap mostanában, hogy a szakszervezetek, a munkaadók, és maga a kormány is, ne nyilatkozna a béremelés mielőbbi szükségességéről. A gazdasági növekedés ugyanis jelentős munkaerőhiányt hozott, szinte valamennyi szektorban probléma a képzett és képzetlen dolgozók külföldre vándorlása.

Az egész magyar gazdaságban hiányzik a képzett munkaerő a hegesztőktől az informatikusokig

– mondta legutóbb egy konferencián Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

Rolek szerint a kivándorlást megállítani nem nagyon lehet, az eddigi kormányzati próbálkozások, mint a fiatalok hazacsábítása vagy a hallgatói szerződés bevezetése, eddig elég göröngyösen működnek és csak kisebb részeredményeket mutatnak.

Ezért piaci alapon kell kezelni a kivándorlást, azaz a munkáltatóknak több fizetést kell adniuk a dolgozóknak, hogy itthon maradjanak – mondta.

A kormány nélkül nem megy

A bérek alakulására a kormánynak meglehetősen nagy a ráhatása. Az állami szférában a kormányzat közvetlenül meghatározhatja saját munkavállalói bérét. Ennek aztán lehet áthúzódó hatása a versenyszférára, de ott leginkább a minimálbérrel és az adórendszerrel lehet határozott lépéseket tenni. A vállalatok viszont azt mondják, saját erőből nem tudják kigazdálkodni a béremelés költségét, ehhez az állam segítsége is kell.

Azaz, ha az állam nem nyúl hozzá a minimálbérhez, nem alakítja át az adórendszert, illetve nem emeli a közszféra dolgozóinak béreit, akkor nem növekszik a fogyasztás, amiből esetleg ki lehetne gazdálkodni a vállalatoknak is a béremelést

– mondta a 24.hu-nak Sáling József, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) állandó tagja, aki szakszervezeti oldalról képviseli a munkavállalókat a kormánnyal történő bértárgyalások során.

A VKF soron következő minimálbér-ülése két hét múlva esedékes, várhatóan ezen fog eldőlni a jövő évi minimálbér-emelés iránya. Úgy tudjuk: a munkaadók és a szakszervezetek kétszámjegyű minimálbéremelést szeretnének, és azt, hogy a kormány szálljon be ennek költségeibe. Azt akarják elérni, az állam ne növeljen, vagy éppen engedjen el egyes adókötelezettségeket és járulékokat. Cserébe pedig vállalják, hogy a munkáltatók az így náluk maradó pénzt béremelésre fordítják.

A munkaadók Lázár János ominózus nyilatkozatával nem foglalkoznak, aki már júniusban borítékolta, hogy jövőre 5,5 százalékos minimálbér-növekedést tervez a kormány. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is azt közölte, hogy a bértárgyalásokat a szakszervezetekkel és a kormány munkaügyi szakembereivel szokták lefolytatni és nem a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. Hozzátette: nem tartja szerencsésnek, hogy egy el sem indult alkufolyamatban „bemondják a végeredményt”, az üzleti szférában a kormány nem munkaadó.

130 ezer forintos minimálbér kellene

Mindenesetre érdekes, hogy a versenyszféra érvkészletébe idén először került bele a kivándorlás piaci alapú megállítása a kormánnyal való tárgyalások során. Azt mondják, ha a vállalkozások nem emelik a fizetéseket, akkor már rövidtávon is biztosan lehúzhatják a rolót, hiszen nem lesz, aki termeljen. A munkaadók szerint 30 ezer forintos minimálbéremelés lenne ideális, hogy itthon tartsuk a munkaerőt, de a kormány segítsége nélkül ekkora emelés nyilvánvalóan tönkretenné a cégeket.

Forrásunk szerint, ha nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal, amire a kormány politikai prioritásait ismerve elég nagy esély van, a kormánynak kell meghatároznia a minimálbért. E szerint

a 2016-os minimálbér-emelés mindössze 3-8-százalékos lehet, ami havi bruttó 3300-9700 forint pluszt jelent szakmunkások esetén.

Ez nyilvánvalóan édeskevés, különösen, ha hozzávesszük, hogy a növekvő adóterhelés, illetve az állami ellátások kurtítása ennél is jobban megtépázta az életszínvonalat. Külföldön pedig négyszer annyi fizetést kaphat egy kamionsofőr, egy ápoló, egy bolti eladó, egy pék, mint itthon.

Emlékeztetőül: bár az Orbán-kormány a 2010-es 73 500 forintról 2015-re 105 ezer forintra emelte a minimálbért, a 43 százalékos emelés valójában látszat, hiszen csak a bruttó összeg kerekedett ki ennyire, a nettó alig 14 százalékkal lett több (60 236 forintról 68 775).

A közszférában pedig 2010 és 2014 között befagyasztották a béreket – kizárólag a védelmi szervek, illetve a közigazgatás tagjai kaptak béremelést. A kiskeresetűekért ráadásul közmondásosan nem tesz semmit a kormány, holott ők foglalják el a legnagyobb szeletet a hazai munkapiramisban. Az egyszázalékos szja is őket érinti a leghátrányosabban.

Politikai szempontok a munkaerőpiacon

A kivándorlás mellett a közmunka torzítja jelentősen a magyar munkaerőpiacot, ezt a munkaadók tudják a legjobban. Információink szerint a bértárgyalásokon a közmunka torzító hatásait nem fogják feszegetni, hiszen ez ügyben úgysem érhetnek el semmit. A közmunka a kormány politikai döntése, amibe nincs beleszólásuk, a jobbító javaslataikat pedig lesöprik.

Ráadásul a jelek szerint a kormány tovább fogja erősíteni a közmunkát. Idén 270 milliárd forintot biztosítanak erre a célra, ebből az összegből hivatalosan 213 ezer ember dolgozhat egész éven át. Jövőre pedig 340 milliárd forint lesz a keret, és legalább 240 ezer embert kíván a kabinet folyamatosan foglalkoztatni. Vagyis ennyi ember fog eltűnni jövőre a munkaerőpiacról, ennyi ember fog hiányozni a cégeknek a termeléshez.

Ahogy egy 2500 főt foglalkoztató, kelet-magyarországi logisztikai vállalat HR-ese összefoglalta a jelenlegi helyzetet a 24.hu-nak:

Főként szakmunkásokból van hiányunk. Sofőrből, autószerelőből, irodai munkásból. Pedig növekszik a gazdaság, nekünk is egyre több megbízásunk van. Adnánk mi több bért is, de nincs kinek. Sajnos a megyénkben az az általános, hogy a képzetlenebbek közmunkára mennek, a szakik és a fiatalok meg külföldre.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.