Pénzügy

Policy Agenda: Orbán nem meri bevállalni a béremelést

24.hu
24.hu

hírmunkás. 2015. 10. 14. 09:40

Egyre több jel mutat arra, hogy az alacsony magyar bérszínvonal egyre inkább gátja lesz a gazdasági növekedésnek.

Már nehéz új munkaerőt találni

A bérek kapcsán alapvető nézetkülönbség van a szakértők és a politikai pártok között is. Az egyik irányzat azt mondja, hogy a bérek emelkedése a cégek számára olyan költségnövekedést jelent, amely súlyos versenyhátrányba hozza őket. A másik felfogás szerint a bérekre nem szabad egyszerű költségelemként tekinteni, mivel a dolgozók nem gépek, amelyek jobb és hatékonyabb technológiára cserélhetőek. Azaz, ha a dolgozó nem motivált, akkor elmegy, és korlátosan pótolható. Ezenkívül a keresetek növekedése akár fogyasztásnövekedést is eredményezhet, mivel nagyobb jövedelemből/fizetésből többet lehet vásárolni, ez pedig új munkahelyeket eredményezhet.

A Policy Agenda szerint a számok azt mutatják, hogy bár érthető az a felfogás, ha drágulnak a bérek, akkor nő a vállalkozások költsége, de egyre inkább olyan lesz a helyzet, hogy nincs elegendő munkaerő Magyarországon.

Az pedig a legdrágább költség egy vállalkozás életében, ha nem tud teljesíteni, mert nincs elegendő személyi kapacitása.

A Policy Agenda által múlt héten közzétett felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások 10 vezetője közül 6-an arról számoltak be, hogy az elmúlt egy évben már voltak nehézségeik az új munkaerő megtalálásban.

Ki teszi magáévá a témát?

Miközben az elemzés szerint elkerülhetetlen, hogy a kiskeresetűek helyzetével valamit kezdjen a politika, mégsem látszik ebben a kérdésben az elszántság. Az állami szférában a kormányzatnak közvetlen ráhatása van saját munkavállalóinak a bérére, hiszen ott meghatározhatják azokat. Ennek aztán lehet áthúzódó hatása a versenyszférára, de ott leginkább a minimálbérrel és az adórendszerrel lehet határozott lépéseket tenni.

A jelenlegi kormány amellett, hogy általában befagyasztotta a közszféra béreit (2010 és 2014 között 7 százalékkal nőttek összesen), az egykulcsos adóval és a minimálbér adómentességének megszüntetésével csökkentette a legkisebb keresetűek bérét.

A Policy Agenda szerint a gazdasági folyamatok előbb-utóbb kikényszerítik a legkisebb keresetűek bérének növelését. Ezért politikai értelemben a mostani időszak a „térfoglalásé”, azaz ki tudja sajátjaként eladni ezt az ügyet a választók számára.

A kormány nem szánta rá magát erre, de az ellenzék is mintha tétovázna. A baloldal részéről az MSZP és az LMP tett kísérletet egy béremelési ígéretre, programra, de ezek meglehetősen félszegek lettek. Az LMP számára nem ez vált „Az üggyé”.

Az MSZP pedig mintha maga sem hinne benne, legalábbis az elmúlt hetek megszólalásai azt mutatják, hogy talán kételkednek ennek a témának a sikerességében.

Az elkövetkező fél év talánya, hogy a menekültügy mellett, majd azon túlmutatóan, ki lesz képes ebben a kérdésben a választók számára értékelhető módon megszólalni. Most még nyitott a verseny…

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.