Gazdaság

Nem tudni, hány új munkahelyet hozott az akcióterv

munka (munka)
munka (munka)

A kormány tavaly júliusban hirdette meg munkahelyvédelmi akciótervét. A cél a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése volt. A program idén indult, azt azonban nem tudják megmondani, az utóbbi cél mennyire teljesült.

Az év elején életbe lépett munkahelyvédelmi akcióterv eredményei a várakozásoknak megfelelően alakultak – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt csütörtökön az MTI-nek adott interjújában.

Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy január és június között csaknem 720 ezer munkavállaló foglalkoztatását könnyítette meg a munkáltatói terhek mérséklése. S a munkáltatók költségei a program révén összesen majdnem 45 milliárd forinttal csökkentek.

Ennyi támogatást kaptak a munkáltatók

A január–májusi bevallási adatok alapján a legtöbb kedvezményt az 55 év feletti dolgozók után érvényesítették a munkáltatók. Összesen 22,99 milliárd forint szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetése alól mentesültek. Átlagosan 348 ezer dolgozó után vették igénybe a kedvezményt.

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után 11,99 milliárd forintnyi támogatást igényeltek, 196,7 ezer fős átlagos havi igénybevétel mellett. A 25 éven aluli munkavállalókra 6,18 milliárd forintnyi (95,3 ezres átlagos igénybevétel), a kismamákra 2,44 milliárd forintnyi (22,8 ezres átlagos igénybevétel), a pályakezdő fiatalokra 894 millió forint (8,1 ezres átlagos igénybevétel), a tartósan állást keresőkre pedig 475 millió forint (havi átlag 4,4 ezer fős átlagos igénybevétel mellett) támogatást igényeltek a programban részt vevők.

Fotó: Neményi Márton

Nem tudni, hány munkahelyet teremtett a program

Mivel az egyik cél új munkahelyek teremtése volt, arra külön rákérdeztünk a minisztériumnál, hogy ez a vállalás mennyire teljesült. Szerettük volna megtudni, hogy akikre igénybe vették a kedvezményt, azoknak jellemzően már korábban is volt-e állásuk, vagy pedig újként léptek-e be a munkaerőpiacra. Tartósan munkanélkülieknél egyértelmű a dolog, hiszen utánuk pont ez alapján kaphat a munkáltató kedvezményt az adófizetéshez. De a többi kategóriában nem.

Meglepetésünkre azt a választ kaptuk, hogy ilyen részletes adatokkal nem rendelkezik sem az adóhatóság, sem a minisztérium. Vagyis maga a minisztérium sem tudja megmondani, mennyiben segítette az akcióterv a munkahelyteremtést.

A regisztrált tartósan állást keresőkről van csak adat

Amit biztosan tudunk, hogy a tartósan állást keresők után vették igénybe a legkevesebb kedvezményt a munkáltatók. Vagyis azok után az emberek után, akik kilenc hónapon belül legalább fél évig regisztrált álláskeresők voltak. Ebben a kategóriában januárban még mindössze 851 személy után érvényesítették a kedvezményt, májusban viszont már 8989 dolgozó után kapták a cégek az adókedvezményt.

Azt viszont nem tudjuk, hogy a nem tartósan állást keresők köréből elhelyezkedők közül hány ember után igényeltek támogatást a munkáltatók.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal egyébként májusban 515 ezer álláskeresőt tartott nyilván. Vagyis 6,7 százalékkal kevesebbet, mint az előző hónapban, és 3,6 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor.

Kikre kaphat kedvezményt a munkáltató?

A munkahelyvédelmi akcióterv keretében a munkáltatók bruttó 100 ezer forintos bérig kaphatnak kedvezményt a szociális hozzájárulási adóból (a bruttó bér 27 százaléka) és a szakképzési hozzájárulásból (a bruttó bér 1,5 százaléka). A kedvezmény lehet teljes vagy részkedvezmény. Az első esetben bruttó százezer forintig egyáltalán nem kell munkáltatói közterhet fizetni, a második esetben pedig 28,5 százalék helyett csak 14 százalékot (vagyis 14,5 százalék a kedvezmény).

 

Teljes kedvezmény jár:

– a regisztrált tartósan állást keresőkre az első két évben

– a gyeden, gyesen, gyeten lévő kismamákra, az első két évben

– a 25 év alatti pályakezdőkre, az első két évben

– a kutatókra, bruttó 500 ezer forintig

– a szabad vállalkozási zónákban újonnan felvett dolgozókra az első két évben

Részkedvezmény jár:

– a 25 év alatti munkavállalókra

– a gyeden, gyesen, gyeten lévő kismamákra a harmadik évben

– a regisztrált tartósan állást keresőkre a harmadik évben

– az 55 év felettiekre

– a szakképzetlenekre (FEOR 9. főcsoport)

– a szabad vállalkozási zónákban újonnan felvett dolgozókra a harmadik évben

Ajánlott videó

Olvasói sztorik