A Gazdaságkutató Zrt (GKI) hétfői „A „le”rugaszkodás éve: idén keresetből kevesebbre futja” című elemzése robbantotta ki a nyilatkozatháborút. Erről az elemzésről írta azt hétfő délután a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a GKI „bűvészkedik” a KSH számaival és dolgozatuk hemzseg a rosszindulatú ferdítésektől.
A GKI kedden válaszolt a minisztériumi kritikára. Felháborítónak tartják a vádaskodást és azt a stílust, amit az NGM megengedett magának. Szerintük ez az ötvenes éveket idézi. Azt is hozzáteszik: az NGM valamennyi állítása téves.
Reálbérek
A minisztérium kifogásolta, hogy az intézet “a reálbérek alakulásánál – talán nem véletlenül – megfeledkezik a gyermekkedvezmény hatásának figyelembevételéről, amelynek jövedelemnövelő hatása nem elhanyagolható. Pedig a GKI-elemzés első oldalának utolsó bekezdése és a 2. oldalon lévő ábra teljes egészében ezt mutatja be – reagált az elemző cég. Azt ugyanis, hogy 2012. I. negyedévében a családi kedvezménnyel együtt számított reálkereset indexe gyermekszámtól függően 2,2-3,4 százalék közötti csökkenést mutat. Ez szerepelt szövegszerűen is az elemzésben.
A szöveges részben nem emelték ugyan ki, de az ábrán látható volt az is, hogy a gyermekteleneknél (illetve családi pótlékra nem jogosult gyermekkel rendelkezőknél) 4 százalékos volt a reálkereset mérséklődése. A szöveges részben szintén nem tértek ki rá, de a táblázatukból azt is lehetett látni, hogy 2011 egészével együttesen számolva a gyermekeseknél növekedett a reálkereset. A gyermekteleneknél pedig reálkereset-csökkenés következett be, amit a szövegben is megemlítettek.
Közfoglalkoztatás
A szakmai korrektséghez az NGM szerint hozzátartozott volna megemlíteni: a reálkeresetek alakulásában jelentős hatása volt annak is, hogy idén nőtt a közfoglalkoztatás aránya, s így ma már jóval többen kapnak közfoglalkoztatási bért a szerényebb összegű segély helyett.
A GKI erre válaszul az elemzés első bekezdésére hívta fel a figyelmet, ahol kiemelten is bemutatták, hogy az összességében 3,7 százalékos reálkereset-csökkenés közfoglalkoztatottak nélkül számítva 2,3 százalékos volt.
Mindkét nyilatkozónak igaza van, csak a hangsúly került máshova. És ha egyszer csökkentek a reálkeresetek, akkor ezt a tényt nem szépíti meg az sem, hogy a közfoglalkoztatásban kapott bér magasabb, mint a segély. Tegyük hozzá (amit az NGM nem említ), hogy a közfoglalkoztatási bér ugyan magasabb, mint a segély, de alacsonyabb, mint a minimálbér. Ezért is van, hogy közfoglalkoztatás nélkül kisebb volt a reálkereset-csökkenés.
Foglalkoztatás
Az NGM azt is sérelmezte, hogy kimaradt a GKI elemzésből az a tény, miszerint 2012. március-május között 63 ezerrel többen dolgoztak, mint tavaly ugyanebben az időszakban, és 93 ezerrel többen, mint 2 évvel korábban. Ez valóban így van. A GKI azonban az elemzésben a közfoglalkoztatással „megszépült” statisztika mögé nézett, és azt vizsgálta, az üzleti, állami és nonprofit szférában nőtt vagy csökkent-e a dolgozók száma. A közfoglalkoztatás nélkül bizony csökkent. Nem is kevéssel.
A minisztériumnak pedig így reagáltak: az NGM szakemberei pontosan tudják, hogy az elemzés a részletes KSH munkaerő-statisztikából készült.
Eszerint a minimum 5 főt foglalkoztató versenyszférabeli cégeknél az év első 5 hónapjában éves összehasonlításban 1,6 százalékkal csökkent az alkalmazotti létszám. Ezen belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 41 ezerrel esett vissza, a részmunkaidősöké 11 ezerrel nőtt. A közfoglalkoztatottak nélkül nézve a költségvetési szektorban is csökkent az állomány, a közfoglalkoztatottakkal együtt emelkedett.
A GKI végül megjegyezte: ha tévednek, elismerik. Most erre szerintük nincs okuk, nem úgy, mint másnak.
S ha már csúsztatásról van szó, hozzátesszük: az NGM foglalkoztatásról szóló keddi közleményében nem tesz említést arról, hogy a növekedés valószínűleg főleg a közfoglalkoztatásnak köszönhető. Arról sem írtak egy hangot sem, hogy a munkanélküliek száma tízezerrel növekedett a második negyedévben. Pedig a munkanélküliségi statisztika enélkül is kicsit rózsaszínűbb képet mutat a valóságnál.
