Néhány hét telt el azóta, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) bejelentette a kormányzati negyed helyszíneire vonatkozó pályázat eredményét. Hármat közülük a bíráló bizottság a beruházás megvalósítására alkalmasnak ítélt. A Nyugati – és a Déli pályaudvar területét és környezetét, illetve a Lágymányosi hídtól délre eső Nagyvásártelepet hirdették ki az első szűkítés nyertesének. A javasolt helyszínek közül végső soron a kormány választ – várhatóan még ezen a héten.
A lapunknak nyilatkozó szakemberek és politikusok szerint ugyanakkor egyelőre abban sincs konszenzus, hogy feltétlenül szükség volna egy új kormánynegyedre. Budapest korábbi főépítésze komolytalannak tartja a kormányzati negyedre kiírt pályázatot, utódja pedig fővárosi garanciákat szeretne kapni a tervezés során. A Magyar Építész Kamara elnöke szerint semmi nem indokolja a negyed létrehozását, miközben a KVI projektvezetője szerint lépéskényszerben van a kormányzat.
A helyzetet bonyolítja, hogy mindegyik helyszínnek mások a tulajdoni viszonyai, és mások a befektetői érdekek. A háttérben gyanítható lobbizásra utalt a megvalósításért felelős miniszter is egy minapi tévéinterjúban: Szilvásy György úgy fogalmazott, hogy érzékeli a különböző területek képviselőinek nyomásgyakorlását.
Szanyi Tibor a belvárosban hagyná a kormányzatot
Lehet, hogy a parlament szocialista frakciójának egy jelentős, 30-50 fős csoportjának múlt hét eleji megbeszélését is ennek jeleként tudja be a kancelláriaminiszter. A képviselők azt javasolták Görözdi Györgynek, a KVI projektvezetőjének, hogy a kormány alaposan vizsgálja meg a jövendő beruházás közlekedési hatásait a döntés előtt. Szanyi Tibor, a frakció egyik tagja, aki részt vett ezen a megbeszélésen, például nem látja indokoltnak az új kormányzati helyszín kijelölését. Meglátása szerint jó néhány intézmény jó helyen van, és megfelelő elrendezéssel bír. Kiválónak tartja a külügyminisztériumi épületeket, és a Honvédelmi Minisztérium elhelyezését, katasztrofálisnak viszont a Gazdasági Minisztériumét.
Ha egyedül rajta múlna a döntés, akkor számos közigazgatási intézmény a helyén maradna, míg más intézményeknek valahol a belvárosban bérelnének irodát, ahogyan ma is használnak bérleményeket. Belvároson nemcsak az V. kerületet és Újlipótvárost érti, hanem egy tágabb földrajzi környezetet, a Váci úti új irodaházakkal, tömbökkel. Ebben az esetben, meglátása szerint, nem jelenne meg sehol a városban koncentrált forgalomnövekedés, és a korábbi tradíciókat is követnék. A szocialista politikus még hozzátette, nagyon rossz érzése lenne, ha a Külügy két nemrég felújított gyönyörű épületét szállodává alakítanák.
Schneller István komolytalannak tartja a pályázatot
Budapest nyáron leköszönt főépítésze saját bevallása szerint, addig figyelte odaadóan a kormányzati negyedről szóló pályázat híreit, amíg meghallotta a tervezett költözés 2008-as dátumát. Ez volt az a pont, amikortól komolytalannak gondolta a döntéshozók szándékát. Ennyi idő alatt nem lehet felelősségteljesen végigvinni – vallja. Elsőként egy megalapozott jövőképet, a hosszú távú célokat, a városfejlesztési és infrastruktúraigényeket kellene átgondolni. Ezek közé sorolja a nagy befogadóképességű konferenciaközpont létrehozását, vagy az olimpia helyszínét. De új hidakat, gyorsforgalmi vasútvonalakat, és még az 5. metrót is megemlíti.
Schneller István szerint normális esetben csak a tervezés két-három évet venne igénybe, majd a pályázat következne, és a kivitelezéssel együtt az egész folyamat több kormányzati cikluson ívelne át. A nemrég leköszönt főépítész a kiválasztott helyszíneket sem tartja jónak. A Nyugati pályaudvar – Váci út tengely már ma is zsúfolt. A Déli pályaudvar ellen szól, hogy Budán egyedül az Alkotás út nevezhető „körútnak”. Az ex-főépítész favoritja Észak-Csepel, a Soroksári Dunaág, a Kvassay-zsilip környezete, egy ferihegyi gyorsvasútkapcsolattal, és a nemzetközivé bővített Kelenföldi pályaudvarral.
A megbízott főépítész garanciákat vár a kormányzattól
Beleznay Éva idegenkedik a monofunkciós (a csak egyfajta tevékenységre létrehozott) építményektől. Budapest frissen megbízott főépítésze a Nyugati pályaudvar és környékének átépítését viszont jó ötletnek tartja. Az övezet a vasúti vágányok lefedésével „a városba ékelődő sebet foltozná be” – fogalmazott a FigyelőNet kérdésére. „Befelé” monofunkcionális lenne az irodaépületekkel, kormányzati tevékenységekkel, „kifelé” pedig az odatelepült szolgáltatások, az éttermek, a rendezvényhelyszínek és parkok összekapcsolnák a lakónegyeddel. A „befelé” és a „kifelé” ebben az esetben a határoló utcákat jelenti. A Podmaniczky utca például, jelenleg csupán egy átmenő főútvonal, de a későbbiekben új funkciókat, új lehetőségeket kaphatna.
A pályázattal kapcsolatban a megbízott főépítész arra számít, hogy nyílt nemzetközi tervpályázatot kell kiírni, így akár külföldi építésztervezők és beruházók is tervezhetnék a magyar kormányzat intézményeinek új helyszíneit. Szükségesnek tartaná viszont, hogy létrejöjjön a kormánnyal egy egyetértési megállapodás, mert a jelenlegi törvényi előírások szerint mindössze a fővárosi és kerületi szabályozási terveket illetően van hatáskörük. De itt jóval többről van szó, bizonyos kérdésekben garanciákat fognak kérni – hangsúlyozza Beleznay Éva.
Nincsen igazi indok arra, hogy kormányzati negyed épüljön
A Magyar Építész Kamara elnöke nem gondolja, hogy most történelmi, gazdasági szükségszerűsége volna egy új kormányzati negyed megépítésének. Eltér István szerint erre nincs igazi indok. Nem ért egyet azzal, hogy az üzemeltetői érdekek ezt kívánják. Persze, ha a megépítés mellett dönt a kormányzat, „az sem tragédia, csak jó épüljön” – fogalmaz.
A kamara elnöke egyébként két helyet tartana elképzelhetőnek, ám ezek egyike sincs a három kiválasztott között. Eltér István a Várba álmodná a kormányzat új otthonát, de ha teljesen új koncepcióban gondolkodunk, akkor egy Duna-parti helyszínt, mondjuk Észak-Csepelt tartaná a legszerencsésebbnek. Emellett a Déli pályaudvart sem vetné el, mert bekötő útvonal mentén helyezkedik el, ott van a metró, és mint mondja, a kormányzati tisztviselők ablakaikból a Várra nézhetnének munka közben.
Kétszázhetven nap múlva kezdődhet a kivitelezés
Az elmúlt hetekben két helyszínen folytak lázas számítások a kormányzati negyeddel kapcsolatos döntés előkészítéseként: a Pénzügyminisztériumban és a KVI-ben. A szakértők az eheti kormányülésre készítik elő azokat a számításokat, amelyek alapján a kormány tagjai elsőként a helyszínről dönthetnek. Ugyanerre a kormányülésre azonban még egy határozatot készítenek elő. Ez pedig a kormánynegyed jogi, pénzügyi koncepciójának a tervezete. Három lehetőség között választhatnak: a kormánynegyedet vagy bérlik a beruházótól, vagy úgynevezett PPP-együttműködés (Privat-Public-Partnership) keretein belül valósítják meg. A harmadik lehetőség, hogy a kormány maga építi meg a beruházást. Görözdi György ez utóbbit nem tartja valószínűnek, de az összehasonlítás érdekében ezzel a lehetőséggel is kalkulálnak.
A projektvezető a megvalósítás ütemezését napra pontosan kiszámolta. Elképzelése szerint kilencven nap alatt tisztázni lehet a szükséges jogi kereteket, a megvalósítás konstrukcióját. Majd elő lehet készíteni a szükséges közbeszerzési pályázatot, például egy hosszú távú bérleti jogviszonyra, 15-20 évre. A pályázatban műszaki leírás, helységprogram, funkcionális program és építészeti program is lenne. Az engedélyeztetési eljárásokat követően 2007 harmadik negyedévében kezdődhetne a megvalósítás.
Görözdi György szerint egyébként létkérdés a kormánynegyed létrehozása, amely kettős pozitív hatással járna. A központi közigazgatás jövő januártól számos területen elveszíti autonómiáját. Nem lesz a minisztériumokban önálló humánerőforrás-gazdálkodás, sem beszerzés, sem informatikai háttérszolgáltatás, sem üzemeltetés. Mindezeket központosítottan fogják kezelni, ezáltal a központi közigazgatás működése olcsóbbá válik.
Az új kormányzati negyed víziója mögött is a hatékonyabb üzemeltetés áll. Azt gondolják, hogy kifizetődőbb bérelt irodákat fenntartani, mint a jelenlegieket karbantartani, és működtetni. Ha a jelenleg használt több mint harminc épületet eladják, mintegy százmilliárdos bevételre számítanak. Bár ez sem biztos, mert az épületállomány felmérése még nem fejeződött be. De ha az értékesítés lezajlik, akkor a bevételt az államadósság csökkentésére fordíthatják. Az államadósság százmilliárdos lefaragása évi hat-hét milliárdos kamatcsökkenést vonna maga után, amelyet az új irodák bérleti díjára lehetne fordítani a következő 15-20 évben. Arra vonatkozóan, hogy az esetleges hosszú távú szerződés lejárta után mi várható, ma még nincsen határozott elképzelés. Az előkészítés során szavatolni kívánják a későbbi döntési szabadságot – a későbbi kormányzat számára.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
