Ezeken a forrásokon belül 600-800 milliárd forintot tehet ki a költségvetési hányad, a többi európai uniós támogatás, illetve a nyertes pályázók által vállalt önrész. A kormány a konvergenciaprogram összeállításakor számolt azzal, hogy biztosítja a költségvetési önrészt – mondta a környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
Persányi a közvetett környezeti haszonnal járó beruházások között említette például az elővárosi közlekedés fejlesztését, a vasútfejlesztést és az elkerülő utak építését.
A Nemzeti Fejlesztési Tervet felváltó ÚMFT több operatív programjában is szerepelnek környezetvédelmi célok: a környezet- és energiafejlesztési operatív programban (keop), a gazdaságfejlesztési operatív programban (gop), valamint a regionális operatív programokban (rop). A források 30 százaléka települési szennyvízkezelési, 15 százaléka ivóvízminőség-javítási, 14 százaléka árvízvédelmi, 11 százaléka rekultivációs, 9 százaléka hulladékgazdálkodási feladatokra jut. A fennmaradó hányadon a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése, a hatékonyabb energiafelhasználás és a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése osztozik támogatási célként.
A gop-ból környezetvédelmi támogatás jut a kutatás-fejlesztési pályázatokból, valamint a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére szolgáló tenderekből. Persányi Miklós becslése szerint az előbbiek 4-5 százaléka, 11,5 milliárd forint, az utóbbiak 10 százaléka, 19,5 milliárd forint lehet majd zöld támogatás. A miniszter nem számszerűsítette a rop-ból környezetvédelemre fordítható forrásokat.
Annyit közölt, hogy régiónként eltérően a pénzek 10-25 százalékát költik környezetvédelmi célokra. A régiók egyebek között belterületek vízelvezetéséhez, kis szennyvízkezelési projektekhez, kármentesítéshez, ökoturizmushoz, biomassza-termeléshez kötődő logisztikai beruházásokhoz, azbesztmentesítéshez vehetnek igénybe támogatást.
