Szavai szerint jelentős külgazdasági sikereket lehet elérni, ha kifejlesztenének egy olyan “országterméket”, amelyben együtt kínálja Magyarország a jó és képzett munkaerőt, a közlekedési, informatikai infrastruktúrát, a többnyelvű környezetet. Hozzátette: ilyen lehet például a szolgáltatási központok területe.
Kóka János méltatta a jelen lévő külgazdasági szakemberek tavalyi munkáját a beáramlott működő mennyisége alapján. De – mint mondta – vannak olyan országok, amelyekben minimális eredménnyel teljesítenek a külgazdasági diplomaták. „Ezt nem tudjuk tolerálni” – jegyezte meg a miniszter.
Tavaly mintegy 5,3 milliárd euró külföldi működőtőke áramlott be az országba, az idén az első félévben 2 milliárd euró.
A makrogazdasági környezetről szólva a miniszter úgy fogalmazott, hogy az unióból érkező források és a működőtőke-beáramlás stabilizálhatja a gazdasági növekedést.
Véleménye szerint az Új egyensúly program kedvező fogadtatásra talált az elemzők körében. Hangsúlyozta: az ezzel kapcsolatos politikai üzenetet a nemzetközi piacokon is tudatosítani kell, mert az ottani reakciók „gazdasági növekedésre válthatók”. Hozzátette: a politika akkor követné el a legnagyobb hibát, ha elbizonytalanodna.
A hiányosságokról szólva a miniszter utalt a Világbank legutóbbi felmérésére: e szerint Magyarország az 52. helyen áll azon a listán, amelyen azt vették számba, mennyire könnyű céget alapítani, illetve hogyan zajlik egy hatósági eljárás az adott országban. A miniszter megjegyezte: legfontosabb célkitűzése, hogy sikerüljön lebontani azokat az akadályokat, amelyek a gazdasági élet működését korlátozzák.
A tárca átalakításáról szólva a miniszter elmondta, hogy a tavalyi racionalizálás után a következő egy-másfél évben további intézkedéseket hajtanak végre, amelyek eredményeként 20 százalékkal javul a hatékonyság.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
