A költségvetés kiigazítása sürgős feladat, határozott lépésekkel meg kell oldani, s egy-két éven belül elfogadható mértékűvé kell csökkenteni a deficitet. Ezt nem tehetjük függővé attól, milyen ütemben halad az állam reformja – írja Kornai a Népszabadságban megjelent, az Új egyensúly programmal kapcsolatos állásfoglalásában.
Az állami gondoskodás és az öngondoskodás aránya
A közgazdászprofesszor véleménye szerint a „Kisebb legyen-e az állam?” kérdés helyett először inkább arra kellene felelnünk, milyen feladatok ellátását várja el a társadalom az államtól.
Az „állam reformja” nemcsak annak átgondolását igényli – írja Kornai – , milyen átszervezést hajtsunk végre az állam apparátusán belül, hanem azt is tisztázni kell, hogy a szükséges, elvégzendő szabályozási, igazgatási, nyilvántartási és ellenőrzési feladatok közül mit adjunk át a nem állami szférának. Kornai szerint az állam méretének csökkentését eredményező folyamatok felgyorsíthatóak lennének, ha több szabadságot adnánk a magánvállalkozásoknak és a civil kezdeményezéseknek.
A sokszor emlegetett „nagy elosztó rendszerek reformja” egy kevéssel hozzájárulhat a fiskális problémák enyhítéséhez, ha működésüket megpróbálják hatékonyabban megszervezni, de ettől nem várhatunk túl sokat – véli a professzor.
A politikai döntésnek alig van reális mozgástere rövid távon, amely nemigen ad lehetőséget elmozdulásra az állami gondoskodás és az öngondoskodás pillanatnyi arányaihoz képest, de van mozgástér hosszú távon, az arányok dinamikájának kialakításában – mutat rá a közgazdász.
Erőteljes növekedés
Míg eléggé általános az egyetértés abban, hogy az ország felvirágzásának egyik legfontosabb feltétele a tartós és erőteljes növekedés, tisztázatlan az a kérdés, mi az állam szerepe a növekedés elősegítésében – mutat rá Kornai cikkében. Igazában még komoly vita sem alakult ki erről a témáról – kifogásolja Kornai.
A szakember a növekedés elősegítését a vállalkozás és kezdeményezés szabadabb lehetőségeiben látja. Az államnak rá kellene hagynia a gazdaság vállalkozóira, valamint a tudósokra és az alkalmazott kutatókra, a technikai fejlődés decentralizáltan folyó áramlására, hogy oda irányuljon, ahová belső erői sodorják, és bürokratikus akadályok lebontása mellett aktív segítő szerepet is vállalnia kellene – hangsúlyozza Kornai.
Az univerzális reform nem jó
A szakember a reform végrehajtásával kapcsolatban megjegyzi: a társadalom átalakulása természetes, szerves folyamat, főként evolúció útján megy végbe. Véleménye szerint nem jó minden esetben az átfogó és univerzális reform.
A kiigazítás, a gazdasági növekedés visszaterelése az egyensúlyi pályára nagyon sürgős, de a reformok előkészítésén és megvalósításán kapkodás nélkül, türelmesen kell munkálkodni. Kornai nem tartja indokoltnak, hogy a parlamenti ciklus vége legyen egy nagy átalakulás befejezésének határideje. A most napirenden lévő átalakításokat nem szabad határidős kampányként kezelni – véli a professzor. A reformok végrehajtására irányuló nyomás csak eszmei zűrzavarhoz és felelőtlen kapkodáshoz vezet – teszi hozzá. Ugyanakkor megjegyzi: ezek reális célok, jó esély van arra, hogy az ország a legközelebbi években sikeresen, a korábbinál lényegesen nagyobb lépésekkel haladjon előre a reformok útján.
