Gazdaság

A kiadások befagyasztása kissé fékezné az inflációt

A központi költségvetési kiadások tervezett befagyasztása kismértékben fékezi az inflációt az MTI által megkérdezett gazdasági kutatók szerint.

A kutatók a kormányzati intézkedések ismertetése alapján végzett számításaiknál azt vették alapul, hogy jövőre a költségvetési kiadások nem, vagy csak mérsékelten emelkednek, és hasonló módon kalkulálták a bérkiáramlást a közszférában.


Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a jövőre felgyorsuló inflációt főként a költségvetési politika gerjeszti, nem pedig a piac. Így szerinte a bérkiáramlás visszafogása nem lesz jelentős hatással a pénzromlás ütemére.


A tudományos főmunkatárs megjegyezte, hogy az infláció mértékének egyik fő meghatározó tényezője az energiaár-támogatás megszűntetése lesz.


A Kopint-Datorg a költségvetési intézkedések nyomán az idén 3-3,5 százalékos, 2007-re pedig 4,5-5 százalékos inflációval számol. Hasonló tendenciát jelez előre az Ecostat és a GKI is.


Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója elmondta: a korábban közölt idei évi prognózisukat 2 százalékról módosították 3 százalékra.


Az Ecostat a korábban jelzett 3 százalék helyett 5-5,5 százalékos inflációt vár 2007-ben. A korrekciónál azzal kalkuláltak, hogy a hatósági áremelések 2,5 százalékpontos közvetlen és 0,5 százalékpontos közvetett hatással járnak.


Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke ugyancsak 3 százalékos idei éves átlagos inflációt vár úgy, hogy a decemberi adat már elérheti a 4 százalékot is. Hozzátette, hogy cégük más intézetekkel összehasonlítva eleve kissé magasabb inflációt várt 2006-ra, mert valamiféle kormányzati kiigazítással, reformmal már másfél éve számolnak.


A GKI szerint 2007-ben az éves átlagos infláció nem haladja meg az 5 százalékot, bár az első félévben egyes hónapokban valóban magasabb lehet – jegyezte meg Vértes András. A kormányzati lépések nyomán keletkező jövedelem- és árhatások ugyanis fékezik majd az inflációnövekedést – vélekedett az elnök. Magyarázata szerint a jövedelemnövekedés lassulása és az árnövekedés gyorsulása miatt a fogyasztói kereslet növekedése visszaesik, márpedig ez nem teszi lehetővé a jelentősebb piaci áremeléseket.


Ha az adóemelések és az egyszeri, központilag befolyásolt áremelések „kimennek” a rendszerből, akkor 2008-ban az infláció is újra a 2,5-3,5 százalékos sávba csökkenhet – vélekedett Vértes. Belyó Pál elmondása szerint az Ecostat ugyancsak csökkenő inflációval számol 2008-ra, ám szerinte csak 3,5-4 százalékra mérséklődik a pénzromlás üteme. A Kopint-Datorg 2008-as inflációs előrejelzése 4 százalék. Bartha Attila a hosszú távú előrejelzések pluszkockázataként említette a bizonytalan forintárfolyamot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik