A múlt évben a keresetemelés a legtöbb tagállamban kiegyenlítette az inflációt, a reálkereset javulása az egyes országokban 0,1 százaléktól 4,5 százalékig terjedt. Kivétel Németország, ahol 0,2 százalékkal, Málta és Spanyolország, ahol 0,3 százalékkal, Ausztria, ahol 0,4 százalékkal, valamint Ciprus, ahol 1,8 százalékkal csökkent a reálkereset. Az EU régi tizenöt tagállamánál 2004-ben a reálbér változása a görögországi 2,9 százalékos emelkedés és az ausztriai 0,4 százalékos csökkenés között helyezhető el.
Az átlagos reálbérnövekedés a tizenötöknél 0,9 százalék volt, ez több mint egy százalékos visszaesés 2003-hoz képest. A reálbérek átlagos emelkedése a tíz új tagállamban 2003-ban és 2004-ben egyaránt meghaladta az egykori tizenötök adatait.
Az újaknál gyorsabban növekszik a reálbér
Az új tagállamokban a reálbérek változása a litvániai 4,5 százalékos javulás és a ciprusi 1,8 százalékos csökkenés között mozgott, azaz sokkal szélesebb sávban változott, mint a régi tagállamokban. Az új tagállamokban a reálbér-növekedés átlagban 1,2 százalékos volt 2004-ben, ez szintén csökkenés a 2003-as 2,9 százalékhoz viszonyítva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint viszont Magyarországon is csökkent a reálbér 2004-ben, 2003-hoz képest 1 százalékkal. A KSH értékelése viszont utal arra, hogy a 2002-es, 2003-as két évben a magyarországi reálbér 24 százalékkal javult, miközben a GDP ebben a két évben csupán 7 százalékkal gyarapodott.
2005 első öt hónapjában azonban a nettó átlagkeresetek már 12,1 százalékkal nőttek. Mivel az infláció ebben az időszakban 3,6 százalékos volt, a reálbérek 8,5 százalékkal nőttek. A látványos emelkedés mögött a közszféra 13. havi fizetésének januári utalása áll.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
