Azért számítottak a hivatalnál ügycsökkenésre, mert az európai uniós árbevételi küszöbérték fölötti fúziók – mint például a Mol gázüzletágának az E.On általi megvásárlása – tavaly május 1. után az Európai Bizottság hatáskörébe kerültek. Ugyanakkor megindult egy koncentrációs folyamat Magyarországon. Sok a hazai összefonódás – tájékoztatta a Világgazdaságot Bodócsi András versenytanácstag. Úgy vélekedett, hogy ennek versenyképességi okai is lehetnek: csak a nagyobb, erősebb cégek képesek helytállni az európai piacon.
Bodócsi András felhívta a figyelmet arra, hogy a közelmúltban módosult versenytörvény értelmében – az uniós szabályozással összhangban – változtak bizonyos fúziós rendelkezések. A jelenleg hatályos szabályok szerint nem kell engedély, ha egy nagyvállalat egy ötszázmillió forintnál kisebb árbevételű céget szerez meg. Szükséges viszont akkor, ha egy ötszázmillió forintnál kisebb forgalmú cég tízmilliárd forint fölötti árbevételű társaságot vásárol. Novembertől – a törvény hatálybalépésétől – nem szükséges engedélyt kérni a tranzakcióhoz, ha a cégcsoportok közül bármelyik árbevétele nem haladja meg az ötszázmillió forintot.
Változott az a szabály, amely előírja az engedélykérelmet akkor is, ha a vásárlandó cég forgalma ugyan nem éri el az ötszázmillió forintot, de azt – a két éven belüli korábbi vállalatvásárlásokra tekintettel – mégis meghaladja az ügylet. A jövőben már csak azokat a korábbi tranzakciókat kell összevonni, amelyek ugyanazon eladó és vevő között jöttek létre.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
