Gazdaság

FINANSZÍROZÁSI VÁLASZÚTON – Forráskényszerek

admin
admin

1996. 11. 20. 00:00

A külső forrásbevonás várható korlátozása is arra ösztönzi a lízingcégeket, hogy lehetőleg tulajdonosi oldalról is tőkeerős finanszírozási hátteret építsenek ki maguknak, ami a banki érdekeltségű vállalkozások további előretörését hozhatja Magyarországon is. A lízingbevevők szempontjából ez az elmozdulás erősítheti a lízing iránti bizalmat.

A hazai lízingpiac mindinkább a pénzügyi-gazdasági óriások ellenőrzése alá kerül. Az univerzális bankrendszer jegyében maguk körül pénzügyi holdingokat kiépítő kereskedelmi bankok számára a speciális tevékenységgel – nevezetesen pénzügyi lízinggel – foglalkozó, többnyire százszázalékos tulajdonú leányvállalatok részint viszonylag jól ellenőrizhető s így biztonságos hitel-kihelyezési lehetőséget, részint a banki ügyfeleknek nyújtható többletszolgáltatást ígérnek. (A pénzügyi lízing alapvető mozzanata az operatív lízinggel vagy az eszközök egyszerű bérbeadásával szemben az, hogy az ügylet végeredményeképpen a lízingelt eszköz az ügyfél tulajdonába kerül.)

A lízingpiac banki irányba történő elmozdulásának fő okai a pénzügyi intézményrendszer fejlődése mellett egyrészt a hagyományos hazai lízingtársaságoknál jóval tőkeerősebb külföldi cégek megjelenésében, másrészt a finanszírozási lehetőségeket alaposan leszűkítő új, ma még csak törvénytervezet formájában létező szabályozásban keresendők. A parlament asztalán fekvő, várhatóan a jövő év elején életbe lépő új hitelintézeti törvény (hit) ugyanis az adott cég saját tőkéjének összegében szabja meg a kereskedelmi bankokon kívül valamennyi vállalkozás nyilvános forrásgyűjtésének felső határát. Magyarán, a vállalatok nyilvános kötvénykibocsátásból eredő tartozásai csak olyan mértéket érhetnek el, amire a vagyonuk fedezetet nyújt. Ez – bár a törvény vélhetően egy hároméves türelmi időszakot alkalmaz majd – a jövőben gyakorlatilag lehetetlenné teszi a lízingcégek korábban széles körben elterjedt nyilvános tőkepiaci finanszírozását.

Ezután is szükség lesz azonban külső forrásokra, hiszen a lízingbe adandó eszközöket előbb valamiből meg kell vásárolnia a lízingtársaságnak. Ha pedig ehhez a tőkepiacról nem lehet forrást szerezni, nem marad más, mint a pénzpiaci finanszírozás – vagyis a bankhitel. Komolyabb nagyságrendű, hosszabb időszakra szóló hiteleket azonban csak szoros együttműködés esetén hajlandók nyújtani a bankok, így a lízingtársaságoknak – tetszik, nem tetszik – el kell fogadniuk a bankok közvetlen jelenlétét az egykor szinte kizárólagos felségterületüknek számító üzletágban. A kereskedelmi bankok általános térnyerését jól példázza az egyik legnagyobb korábbi lízingkötvény-kibocsátó, a PVL Lízing Rt. közelmúltban lezajlott tulajdonosváltása. A korábban természetes személyek tulajdonában lévő céget a nyáron vásárolta meg a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), s az így a bank körül kiépülő pénzügyi csoport egyik meghatározó tagjává vált. A szeptember 5-től K&H Lízing Rt. nevet viselő cég új vezérigazgatója, Futó Sándor kérdésünkre kifejtette: a tulajdonosváltás a társaság üzletpolitikájának szempontjából nem jár nagy változással. Szerinte a régi PVL-ügyfelek mellett elsősorban olyan új partnerek megnyerésére van mód, akik számára a banki háttér annak tudatát jelenti, hogy a lízingbe vett eszközt tulajdonló vállalkozás biztos pénzügyi alapokon áll. (A lízingbeadó cégek anyagi helyzetének mérlegelése a WVM emlékezetes év eleji csődje óta van napirenden. A WVM-ügyben folyó per állásáról lásd külön írásunkat.)

A K&H Lízing természetesen rendben fizeti a PVL korábban kibocsátott kötvényei utáni tartozásokat, új kötvények piacra dobását azonban nem tervezik. A társaság finanszírozása a jövőben szinte kizárólag az egyébként korábban sem elhanyagolható jelentőségű bankhitelekre támaszkodik majd, ezek pedig természetesen a Kereskedelmi és Hitelbank kihelyezett hitelállományát növelik. A K&H Lízing mindazonáltal önálló vállalkozás – hangsúlyozza Futó Sándor -, mely a rendelkezésére bocsátott hitelkeret felhasználásáról önállóan dönt. A banki tulajdonosi ellenőrzés nem az operatív munkába való közvetlen beavatkozáson, hanem a lízingcég döntéshozó testületeibe a tulajdonos bank által delegált vezetőkön keresztül valósul meg.

Üzletileg természetesen a társaság szorosan együttműködik a bankkal: részt vesz a K&H gépkocsihitel-konstrukciójában, elfogadja a bank által kibocsátott kártyákat, sőt, ügyfeleinek díjmentesen egy-egy K&H-s bankkártyát juttat. A vezérigazgató szerint a lízingcég munkáját segíti, hogy kereskedő-partnereinek – például a gépkocsi-dealereknek – ezután nem kell a lízinggel kapcsolatos minden egyes pénzügyi kérdés miatt a fővárosba utazniuk, hanem azok egy részét a helyi K&H-fiókban is elintézhetik.

A PVL megvásárlását egyébként annak idején piaci hírek szerint a világ egyik vezető lízingbeadója, a General Electric Capital is fontolgatta. A Budapest Bankot privatizáló amerikai pénzügyi óriás magyarországi jelenléte is jelzi, hogy a lakossági fogyasztás “előfinanszírozásában” illetve a beruházások pénzügyi hátterének megteremtésében még komoly feladatai lehetnek a lízingszakmának hazánkban. A közreműködés feltétele a lízingcégek hosszú távú biztonságos finanszírozásának kialakulása illetve egy számukra elfogadható szabályozási keret megszilárdulása.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.