A Gazprom, Oroszország hatalmas gázmonopóliuma, amely 15 ezer milliárd rubeles adótartozása miatt (1 dollár mintegy 5400 rubel) heves vitában áll a kormánnyal, a nemzetközi porondon komoly arculati dilemmával küzd. Otthon, adóhátralékáról egyezkedve, azt állítja magáról, hogy szegény, nincs készpénze, és vevői köztük számos állami intézmény – adótartozásának négyszeresével tartoznak neki. Mindeközben befektetőkereső körútra indul Londonba és New Yorkba, hogy részvénytőkéje 1,5 százalékáért 500 millió dollárt szerezzen nemzetközi alapkezelőktől. Ezeken a prezentációkon természetesen inkább mesés vagyontermelő képességét igyekszik kidomborítani.
A világ földgázkészletének egy harmada felett rendelkező Gazprom könyv szerinti értékét a Financial Times szakértői 66 milliárd dollárra becsülik (más források 92 milliárd dollárról is beszélnek, ami megközelíti a Royal Dutch Shell 100 milliárdját). Ha a részvénypiaci befektetők ugyanakkora értéket tulajdonítanának a Gazprom készletének, mint az Exxonénak, a cég többet érne, mint a londoni értéktőzsdén jegyzett összes vállalat.
Egy, kiválasztott orosz újságírók számára tartott sajtókonferencián Rem Vjahirev, a Gazprom elnöke elítélte a kormányt, amiért az úgymond erőszakosan próbálja meg behajtani a vállalat adótartozását. Ugyanakkor köztudott, a Gazpromnak éppen a kormányhoz fűződő bensőséges kapcsolatai tették lehetővé, hogy ne kelljen megfizetnie tényleges adókötelezettségét. (Viktor Csernomirgyin miniszterelnök a vállalat egykori vezetője.)
Amint a nyugati média felkapta az adótörténetet, a Gazprom azonnal elkezdte kisebbíteni annak jelentőségét. Elmagyarázta, hogy helyi adóhatóságok három ízben ideiglenesen zárolták egy-egy leányvállalatának eszközeit, hogy így kényszerítsék a tartozás megfizetésére, de “kis összegekről” volt szó. A legutolsó incidens a múlt hónapban történt, amikor egy nyugatszibériai adóhatóság 76,3 milliárd rubel értékben foglalta le az Urengojgazprom eszközeit. Az adóhivatalnál megszokott gyakorlat az eszközök befagyasztása, hogy így vegyék rá a cégeket a fizetésre, de az ügyeket rendszerint heteken belül rendezik.
Nem kétséges azonban, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik a Gazpromra, hogy – tekintettel az ország tervezettnél nagyobb költségvetési deficitjére nagyobb mértékben járuljon hozzá a szövetségi bevételekhez. Az orosz kormány a Nemzetközi Valutaalappal közösen programot dolgozott ki, hogy az 1996. év végéig 40 ezer milliárd rubel többletjövedelemhez jusson. A kormány potenciális célpontjainak listáját a késedelmes vállalatok köztük a Gazprom – vezetik.
A kormánynak Jegor Gajdar egykori miniszterelnök szerint is jobban kellene figyelnie a 80 legnagyobb társaságiadó-tartozást felhalmozott cégre, ha kézben akarja tartani a költségvetési hiányt. A lehető legjobb hír lenne mondta -, ha a kormány a Gazprommal szemben a határozott fellépés jeleit mutatná.
A nemzetközi pénzintézetek meglátása szerint a gazdaság gerincét képező energiaágazatban jóval több adót lehetne beszedni. Vlagyimir Konovalov, a Világbank moszkvai irodájának vezető közgazdásza úgy fogalmaz: – Teljesen világos, hogy az energiaszektornak többel kellene hozzájárulnia a költségvetéshez. A Gazpromra hárul az a teher, hogy a neki tartozóktól behajtsa kinnlevőségeit. A Gazprom viszont egyre hevesebben védi igazát: még a parlamentben is elhangzott, hogy a tél közeledtével nem akarja lekapcsolni a nem fizető fogyasztókat a hálózatról.
A Gazprom, a legtöbb orosz vállalathoz hasonlóan, akut rövid lejáratú készpénzhiányban szenved, és dolgozóinak egy részét már három hónapja nem fizette ki. A kormány elszánt antiinflációs politikája nyomán Oroszországban a világ egyik legmagasabb reálkamatlába alakult ki, ami arra készteti a vállalatokat, hogy a lehető legutolsó pillanatig üljenek a pénzükön. A Gazprom is széles sávban szubvencionálja az orosz ipart, számos iskolát, kórházat és hadiüzemet. Nominális jövedelmének nem kevesebb mint 58 százaléka barterkereskedelemből származik. Nem csoda, ha az óriáscég úgy látja: ha a kormány beavatkozik a késedelmes fizetések problémájának megoldásába, ez meggyorsíthatja a Gazprom adókötelezettségének teljesítését.
Az orosz kormány elismeri az adórendszer gyökeres átalakításának szükségességét, és egy ésszerűbb adórendtartás kidolgozásán dolgozik. A terhek nagyobb részét kell áthárítani a magánszemélyekre – akármilyen politikai gondokat okoz is ez a váltás.
A Gazprom adóhátralékáról folyó vita azonban a tervezett részvényeladást várhatóan nem fogja befolyásolni. A fejlődő piacokon nincs olyan komoly befektető, aki figyelmen kívül hagyhatná ezt a részvénykibocsátást, és ha jól állapítják meg az árat, könnyen előfordulhat túljegyzés is.
A sikeres eladást az orosz kormány is üdvözölné. A mostani első menetben a részvények 1 százalékát kínálják. Az eladás megindulása nyomán a moszkvai tőzsdén 32 dollárcentről máris 36-ra emelkedett a Gazpromrészvények árfolyama.
