Veszprém megyében 1989 óta 632 külföldi cég és szervezet 7 milliárd 614 millió forintot fektetett be. Az eredményesség tekintetében a vegyipar a listavezető a megyében. A kedvező gazdálkodási mutatók ellenére a munkaerő-piaci kilátások mégsem mondható rózsásnak.
Az árbevétel, az export mértéke és az eredményesség tekintetében a listavezető tavaly a vegyipar volt, amely egyébként régóta meghatározó a megyében, és szorosan a nyomában az építőipar következett. Úgy tűnik, ezek az ágazatok pozíciójukat az idén is tartani tudják. Ez általánosságban igaz, az összesített adatok azonban elfedik a nagy tőkeerős cégek és a mind nehezebben boldoguló kisebbek, a szövetkezetek, a társas vagy magánvállalkozások közötti különbséget. A nagyok többnyire szerkezet-átalakítás után, kemény marketingmunkával már erősíteni képesek. Például a péti Nitrogénművek Rt., vagy a stratégiai cégnek számító fűzfői Nitrokémia Rt., amelynek árbevétele tavaly már 13 milliárd forint volt, s az idén is folytatódik kivitelének növelése. A kisebb építőipari vállalkozások életében a közbeszerzési törvény sem hozott lényeges változást, megrendelésük nem lett több az idén sem, míg a tőkeerős, például a cserépgyártó Bramac újra 3 műszakban dolgozik. Az infláció mértékének csak felét érvényesíti áraiban, újabb beruházást, csarnoképítést 2-3 év múlva tervez. Az LB-Knauf, a szárazvakolatok specialistája viszont kinőtte már 1989-ben Veszprémben alapított gyárát és nemrégiben avatták 1,4 milliárd forintos költséggel épített új üzemét a főváros közelében. A Schiedel kéménygyár Veszprémben épít új üzemet. A fejlett technikával, és technológiával dolgozó külföldi tulajdonú vagy érdekeltségű cégek megtelepedése és működése a megyében sem jelent lényeges változást a foglalkoztatásban, éppen automatizáltságuk miatt csak kevés emberre van szükségük. Ezzel ellentétben szinte folyamatosan felvételt hirdetnek a hagyományos kézi munkaerővel dolgozó cégek. Így az 1600 embert foglalkoztató Ajka Kristály Kft., amely folyamatosan bővíti termelését, piacát és termékeinek 40 százalékát az USA-ba exportálja. Ugyanez a létszám és tendencia jellemző a herendi porcelán manufaktúrára, amely kézi festésű porcelánjainak háromnegyedét értékesíti külföldön. Jellegzetes tevékenység volt és maradt az autóalkatrész-gyártás: Veszprémbe települt az ITT, és ugyankisebb lett, de privatizáció és profiltisztítás után erősödik a mind több autógyártó világcégnek beszállító Bakony Művek Rt., amely jelentős értékben exportál gyártósorokat keleti piacokra is. Itthon is, külföldön is állja a versenyt a 300 embernek munkát adó Balaton Bútorgyár, ahol az export részaránya 60-70 százalék. A bányászat szinte teljesen, az alumíniumipar pedig nagyrészt elveszítette valamikori jelentőségét és a foglalkoztatás tekintetében mára már nem mérvadó.
Az agrárszektor sem volt meghatározó Veszprém megyében, s a tulajdonrendezés miatt elaprózódott földeken most még kevésbé az. A sok apró mellett két nagy élelmiszer-feldolgozó működik a megyében, a Unilever és a francia tulajdonú Veszprémtej Rt. Részben idesorolandó a Csopak Szövetkezeti Rt., az egyedüli, amely vertikumot alakított ki: üzletágai között van gabonatermesztés, malomipar és (más megyében) sütőipar is. A folyvást változó adatok miatt követhetetlen, hányan élnek a mezőgazdaságból. Az év eleji összegzések szerint a termőterület 33,4 százalékán, mintegy 110 ezer hektáron társas vállalkozás, 24,7 százalékán – bérlőként – szövetkezet gazdálkodik. A többit kisgazdaságok művelik, s adóívén jövedelmet 230 kistermelő vallott be. A néhány évvel ezelőtti mintegy 9 ezer hektár szőlő egyharmadát új tulajdonosai nem művelik, az ültetvények öregek, 7 év után az idén létesítenek új ültetvényt, mintegy 60 hektáron.
Megfigyelők úgy vélik: az idén – eddig legalábbis – nem folytatódott a múlt évet jellemző tendencia, amikor is a megye termékkibocsátásának négyötödét adó cégek értékesítése 40 százalékkal nőtt az előző évhez képest, felfutóban volt az export és ez fordulópontot jelentett az 1991 óta tartó csökkenésben.
Ami a nyugati határ mentén élőknek Ausztria, az a Veszprém megyeieknek a Balaton: az idegenforgalmi szezonban megpezsdül az amúgy lanyha munkaerőpiac, apad az állástalanok száma. Balatonfüred térségében például a munkanélküliségi ráta 10,6 százalékról a felére, megyei átlagban pedig 10,3 százalékról 9,4 százalékra csökkent májusban, június végére pedig 9 százalékra.
A munkaügyi szakemberek szerint ez egyértelműen a szezon javára írandó és nem annak következménye, hogy mind többen kerülnek ki a nyilvántartásokból. A becslések szerint egyébként az ellátásban egyáltalán nem részesülő munkanélküliek száma év végére 4500 lesz. Kevés a reménye az elhelyezkedésre azoknak a fiataloknak is – számukat 2 ezernél többre becsülik -, akik majd az ősszel jelentkeznek munkára. Veszprém megyében ugyanis a munkapiaci lista egyik oldalán 16 665 várakozó áll, a másikon viszont csupán 777 üres állás, s az év végéig tekintő prognózis sem kecsegtet semmi jóval. A Veszprém Megyei Munkaügyi Központ 170 gazdálkodó alapján végzett felmérés szerint (foglalkoztatottak 47,5 százaléka, mintegy 45 ezer ember) az elkövetkező hónapokban 62 gazdálkodónál több mint 1200 munkahely megszűnése várható. Az elbocsátások 30 százaléka a kiskereskedelemben, 15-15 százaléka az építőipar és vízgazdálkodás területén, 22 százaléka az élelmiszereket és italokat előállító cégeknél várható. Ugyanezen idő alatt azonban 170 cég összesen csak 907 emberre tartana igényt, zömmel képzetlen vagy szakmával rendelkező fizikai munkásokat.
A turizmus – a Balaton-partot kivéve – gyerekcipőben jár, ebből kiegészítő jövedelemre csak egy-két faluban lehet szert tenni.
