Gazdaság

Hiány-érzetek

admin
admin

1996. 06. 12. 00:00

HÁROMEZER PONT FÖLÖTT A BUX. Az OTP és a Richter részvényeinek kitartó áremelkedése kedden a Budapesti Tőzsde indexét történetében először 3000 pont fölé, 3054,61-ra tornászta. A többi részvény szinte csak asszisztált a két blue chip árrobbanásához.

A HORRIBILIS BANKÁRFIZETÉSEK ügyében indított vizsgálatot a Bank of England. Bár a magyarországi bankárfizetések a londoninak csak a töredékét érik el, itthon még így is átlag felettiek. A legfrissebb KSH-megfigyelés szerint áprilisban a pénzügyi szférán kívül is magas volt a bérkiáramlás, ám ez csak időszakos jelenség, az egyszeri prémium-kifizetéseknek köszönhető.

AZ IMF ÉS A VILÁGBANK TANULMÁNYA arra szólítja fel a hitelező országokat és kereskedelmi bankokat, hogy hat év alatt 3,6 milliárd dollárral járuljanak hozzá a legszegényebb országokra nehezedő adósságteher enyhítéséhez. Felismerték ugyanis, hogy az IMF és a Világbank korábbi kölcsöneinek visszafizetése számos ország számára gyakorlatilag lehetetlen, s így “a két nemzetközi pénzintézet inkább részese, mint megoldója a problémának”.

AZ IMF-KÜLDÖTTSÉG JÖVŐ HETI BUDAPESTI LÁTOGATÁSÁN hasonló téma ugyan nem kerül szóba, a Magyarországgal márciusban 23 hónapra kötött hitel-megállapodásban vállaltak teljesítése viszont igen. Különösen a GDP-hez viszonyított 4 százalékos államháztartási hiány elérhetősége kerülhet górcső alá, lévén, hogy a társadalombiztosítási alapok tervezettnél nagyobb deficitje mellett a Magyar Nemzeti Bank az év első felében 50 milliárd forintot megközelítő veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a nagyarányú tőkebeáramlást követő deviza-forint átváltás, illetve az úgynevezett nullás államadósság átalakításainak kamatterhei miatt.

A KERESKEDELMI MÉRLEG HIÁNYA viszont – az IKM szerint – az év végére nem haladja meg a tervezett, s szintén IMF-sarokszámnak tekinthető 2 milliárd dollárt. Az 1996 első négy hónapjában már 1 milliárd dollárt elért deficit ellenére az adhat okot a bizakodásra, hogy áprilisban a behozatal csupán mintegy 200 millió dollárral haladta meg a kivitelt, ez 400 millió dollárral kedvezőbb, mint egy évvel korábban. A 8 százalékos vámpótlék második félévre, két ütemben tervezett 1-1 százalékpontos csökkentése az idén még nem növeli látványosan az importot.

SZLOVÁKIA IS CSÖKKENTI A VÁMPÓTLÉKOT, pedig kereskedelmi mérlege folyamatosan romlik. Bár ennek hatására az első negyedév végén már mintegy 420 millió dolláros passzívumot mutatott a folyó fizetési mérleg, az év közepétől mégis 7,5 százalékra mérséklik, a jövő év elejétől pedig várhatóan meg is szüntetik az 1994 márciusában bevezetett 10 százalékos vámpótlékot.

SZLOVÉNIA IS AZ EU TÁRSULT TAGJA LETT a hétfőn Luxemburgban, kétéves késlekedés után szentesített megállapodás értelmében. Egyúttal Janez Drnovsek kormányfő be is nyújtotta Ljubljana hivatalos csatlakozási kérelmét. A kelet- és közép-európai országok közül déli szomszédaink dicsekedhetnek a legjobb gazdasági eredményekkel, ezért elemzők szerint a teljes jogú EU-tagság elnyerésével megelőzhetik a legrégebben sorba álló visegrádi-országokat is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.