Élet-Stílus

Kodály megpróbálta megmenteni Mécs Imrét

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 03. 06. 14:30

A "gyűlöljenek, de féljenek tőlem" elve alapján nem lehet kormányozni. Főleg magyarokat nem - írta Kodály az államminiszternek.
Korábban a témában:

Kodály Zoltán nemcsak világhírű zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész, a XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt, hanem a magyar közéletben is jelentős szerepet játszott.

Nem hódolt be a hatalomnak. Petőfi-kórusaival az egyre szorosabb német függés mellett a nemzeti függetlenséget éltette, nem volt hajlandó kamerák előtt (sem) kezet rázni Szálasi Ferenccel. A világháború legsötétebb időszakában zsidókat mentett, míg végül neki is bujdokolnia kellett.

“Én is magáról, Rákosi”

Az igazi nemzetközi és hazai elismertség a háború után jött el. 1945-ben nemzetgyűlési képviselővé választották, meghatározó szerepe lett a magyar zenei és művészeti életben. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt 1946-49 között, a Zeneművészeti Főiskola igazgatótanácsának elnöke. Külföldön is ünnepelt tehetség volt, hírnevének köszönhetően – talán egyetlen magyarként akkoriban – Rákosi és Kádár diktatúrája idején is szabadon járhatott külföldre.

Nemcsak a Szovjetunióba, de Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba is. Nemzetközi tekintélyét számos díszdoktori cím és nemzetközi elismerés mutatja, de itthon is megbecsülték, kultúrdiplomataként teintettek rá. Az elsők között kapott Kossuth-díjat, majd még kétszer neki ítélték e rangos kitüntetést.

Mindeközben megőrizte politikai függetlenségét. Illyés Gyula után ő is visszautasította Rákosit, aki egy új himnusz komponálására kérte fel, és ezzel a terv végleg kudarcba is fulladt

– írja Feitl István történész, a Politikatörténeti Intézet főtanácsadója A gerinces Kodály című cikkében a BBC History világtörténelmi magazin legfrissebb számában.

Sőt, úgy tudni, Kodály volt az egyetlen olyan ember Magyarországon, aki még népünk bölcs vezérének, a rettegett Rákosi Mátyásnak is lekicsinylően vissza mert szólni. A rövidke párbeszéd állítólag egy fogadáson zajlott le:

-Sok rosszat hallok magáról mostanában, mester!

-Én is magáról, Rákosi!

Az áldozatok védelmében

Ő volt az első számú értelmiségi Magyarországon, az ’56-os forradalom leverése után, november 21-én megválasztották a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa elnökének – a szervezetet rövidesen be is tiltották, mert erélyesen fellépett a megtorlások ellen.

De Kodály ezután is igyekezett megtenni, amit tudott. 1958 decemberében Caligula elhíresült mondatát idézve – “Gyűlöljenek, de féljenek tőlem” – írt Kállai Gyula államminiszternek Mécs Imre kivégzése ellen tiltakozva:

Kedves Kállai elvtárs,

megint halálra ítéltek – törvénytudók szerint jogtalanul – egy 24 éves elektromérnököt. Az 56-ban kimentek hiányát hogyan pótoljuk, ha kiírtjuk az ittmaradottakat, akik kimehettek volna, ha akarnak. De nem akartak, ezért ez legyen a sorsuk?

Minden kérésem az, légy szíves odahatni, hogy a legfőbb ügyész figyelemre méltassa a védő fellebbezését. Írtam ugyan neki, de nem ismerem személyesen, s nem tudom, megkapja-e.

Elvi szempontból kívánatosnak tartom, hogy vége legyen már a justizmordok sorozatának. Mennél több családot, egyént érint, annál jobban növekszik a gyűlölethullám, amivel végre semmiféle Kormányzat nem tud megbirkózni. “Oderint dum metuant” alapján nem lehet tartósan kormányozni, legkevésbé a magyarokat. Remélem, hogy ebben egyetértesz, közlöm a fellebbezés számát. …

Kállai informálódott, megtudta, hogy a halálos ítélet még nem jogerős, hátra van a másodfok. Az államminiszter feltehetően azért, hogy megelőzze a további leveleket a témában, kemény, tiszteletlen elutasító választ küldött Kodálynak. Viszont alighogy a levél elment, befutott a legfőbb ügyész értesítése: Mécs Imre ítéletét életfogytiglanra enyhítették.

Kodály Zoltán 1967. március 6-án hunyt el 85 esztendős korában.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Armed Catalan policemen, known as Mosso d'Esquadra pass by the FC Barcelona logo with a black ribbon and a message reading "We are all Barcelona" before the Spanish league footbal match FC Barcelona vs Real Betis at the Camp Nou stadium in Barcelona on August 20, 2017.
Security barriers were put up at the entrances of the Camp Nou to stop vehicles after a deadly jihadist attack three days ago. An outcry has erupted on social media and in the press about the absence of bollards -- short, concrete posts to stop vehicles from driving onto sidewalks, with some people even demanding the  mayor's resignation for ignoring police recommendations for such preventive barriers. Drivers have ploughed on August 17, 2017 into pedestrians in two quick-succession, separate attacks in Barcelona and another popular Spanish seaside city, leaving 14 people dead and injuring more than 100 others / AFP PHOTO / LLUIS GENE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.