Élet-Stílus

Szerdai földrengés: ilyen rombolta le Dunaharasztit

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 12. 28. 14:00

Korábban a témában:

Szerda hajnalban, alig másfél órával éjfél után 5,4-es erősségű földrengés rázta meg Románia keleti részét. Epicentruma a Kárpátok kanyarulatának külső részén, a moldvai Vrancea-hegységben volt 80-100 kilométer mélyen. A 20 másodpercig tartó földmozgást Bukarestben és Székelyföldön is érezni lehetett, Csíkszeredán például a bútorok is beleremegtek

Sem anyagi kárról, sem személyi sérülésről nem érkezett jelentés, ami lényegében csak a szerencsének köszönhető. Még akkor is, ha ez az 5,4-es rengés globálisan enyhe közepesnek számít – tudtuk meg Tóth László szeizmológustól.

Nem erővel kell kárt okozni

Maga földrengés nem más, mint a Föld részben olvadt asztenoszféráján “úszó” kőzetlemezek súrlódásából, töréséből hirtelen felszabaduló óriási energialökés.

A Vrancea-hegység jól ismert “szeizmikus térség”, Európa egyik legföldrengésveszélyesebb területe. A mélyben egy leszakadó kőzetlemez okoz itt egy kis területen, de nagyon gyakran földrengéseket.

Hogy ezek mennyire pusztítók, arra alapvetően három szempontot említ a szakember.

  • Ha az epicentruma sűrűn lakott terület alatt helyezkedik el, más egy kisebb rengés is komolyabb károkat okozhat.
  • Fontos az is, hogy milyen mélyen pattan ki a földkéregben. Sekély fészkű földrengésnek nevezzük a 10-30 kilométeren induló rengéseket, ezek nyilvánvalóan nagyobb pusztítást végezhetnek a felszínen, mint akár a mostani, 80-100 kilométerével közepes mélységűnek számító rengések.
  • A földtani környezet. Kemény, sziklás kőzetben a magas frekvenciájú rezgések nehezebben terjednek, mint a laza, üledékes közegben. Laikus példa, de érthető: üssünk meg egy tál kocsonyát, majd egy nagyobb kődarabot, hogy melyik felszínén terjed jobban a lökéshullám…

A károkozás tehát nem arányos a Richter-skálán megadott értékkel. Ez a mérési mód a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját adja meg – végpontja nincs, de 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek.

Régebbi módszer egy 12 fokozatú skála, amit a híradásokban nemigen használnak, bár a kívülállók számára sokkal szemléletesebb. Ez az okozott károk mértékét adja meg: a 2-est már megérezzük, 5-ösnél megrepednek a házfalak, míg a 12-es fokozat a totális pusztítást jelenti.

Nem egy egzakt mód, helyről-helyre változik, hiszen a rombolás mértékét a földtani környezet, az épületek minősége és a földrajzi távolságon túl is még számos tényező befolyásolja.

Dunaharasztin nem maradt érintetlen ház

Annak ellenére, hogy karácsony napján hatalmas földrengés pusztított Chilében, ugyanazon a napon egy 2,5-ös Zalalövőn, néhány nappal korábban pedig egy 8-as erősségű Pápua Új-Guineánál, nem érdemes aggódni – nyugtat meg Tóth László. A földmozgások közötti egyetlen kapcsolatot a tektonikai mozgások jelentik, és nincs arról szó, hogy egyre gyakoribbak lennének. Néhány évtized átlagát tekintve nincs változás.

Ami Magyarországot illeti, viszonylag biztonságos hely, de 50-60 évente azért idehaza is kipattannak akár komoly károkozásra képes rengések. Fentieket is kiválóan alátámasztja, ha az 1956. január 12-ei dunaharaszti földrengést említjük, amelynek magnitúdója csaknem megegyezett a mostani romániai értékkel: 5,6-os volt.

Ez volt a XX. század egyik legnagyobb károkat okozó rengése hazánkban, a település 3500 épületből 3144 megsérült, két ember életét vesztette és 38-an megsebesültek.

Dunaharasztiban és Taksonyban 50-60 sírkő ledőlt, elfordult, a kis mélységben levő ásott kutak majdnem kivétel nélkül homokosodtak. Taksonyban három centiméter repedés keletkezett a felszínen és néhány négy centi átmérőjű iszapkrátert is megfigyeltek.

Még Soroksáron is okozott károkat, a budapesti melegforrásokra is jelentős hatással volt: a Rudas-fürdő forrásaiban a vízhozamok a rengés után közvetlenül megnövekedtek, majd fokozatosan a földrengést megelőző érték alá csökkentek.

(Kiemelt kép: georisk.hu)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Election posters with the leading candidates for the presidential elections in France with  Le Pen (l) and E. Macron (c) can be seen in Henin-Beaumont, France, 23 April 2017. A total of eleven candidates participates in the first round of the presidential elections. Photo: Kay Nietfeld/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.