Élet-Stílus

Az athéni Akropolisz csúcsán álló Parthenon majd négyszáz éven át mecsetként működött

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 05. 12. 15:20

A törökök a megszállás után azonnal átalakították a város legikonikusabb épületét, sőt, az épület most jórészt miattuk néz ki úgy, ahogy.

Az Oszmán Birodalom a XV. század derekán iszonyú gyors terjeszkedésbe kezdett: 1453-ban két hónapos ostrommal meghódítota a Bizánci Birodalom központját, Konstantinápolt, ami Isztambulként a Birodalom – és a mai Törökország – fővárosa lett. Nem elégedtek meg azonban ennyivel, így folytatták az európai előrenyomulást: a mai Görögország jó részét ugyan már korábban meghódították, de hiányzott még Athén.

1456-ban a török sereg megérkezett a város alá, mely 1458-ban végül el is esett. A hatalom átvétele után a törökök az Akropolisz épületeinek is találtak új feladatot:

a szikla csúcsán álló, i.e.438-ban felavatott, Pallasz Athénének szentelt Parthenónból például minarettel bővített mecset lett, a nőalakos oszlopfőkkel díszített, Poszeidónnak és Athénének ajánlott Erechtheionból pedig hárem.

Az athéniak az évszázadok során már megbarátkozhattak a tudattal, hogy egyes épületeik a megszállás során funkcióváltáson mennek át.

A háremmé változott Erechtheion kariatidái

A Parthenón például az 1209-ben, a frank megszállás negyedik évében székesegyházzá változott, sőt, egy érsekség központjává vált. A katolikusok természetesen freskókkal díszítették az akkor még kifogástalan állapotú épületet, melyeket a törökök aztán módszeresen eltüntettek.

Az épületek némelyike tudatos pusztítás során tűnt el: Niké templomát például a Parthenón megerősítése miatt bontották szét.

A törökök a következő két évszázadban folytatták a terjeszkedést, de 1683-ban, Bécsnél egyszerűen fennakadtak a pápa és a nagy európai államok egyesített seregeivel folytatott harcban, és lassan visszavonulásra kényszerültek.

Ilyen lehetett egykor az Akropolisz – jól látszik a minaret és a sértetlen Parthenón

1687-ben a velencei seregek megérkeztek Athén alá, majd onnan is megkezdték a megszállók kiűzését. A török csapatok az Akropoliszra szorultak, lőporraktárukat pedig a Parthenónba költöztették. Egy velencei gránát a harc közepén az épületre hullott, és berobbantotta a nagy mennyiségű lőport.

A templom oldalsó oszlopainak jó része ledőlt, a maradványok pedig két napon át lángoltak.

Athén a törökök nagyvárosiasítási próbálkozásai ellenére aztán lassan elnéptelenedett, és voltaképp faluként vészelte át a következő százötven évet, az egykori nagymecset helyére, a romok közepébe pedig egy – ezúttal már Mekka felé fordított – újabb imaházat építettek:

A ma látható állapot oka jórészt ez a robbanás, de Thomas Bruce, Elgin hetedik earl-je (1766-1841) is felelős érte, hiszen a XIX. század első éveiben
azok jó részét a összepakolta és eladta a British Museumnak, köszönhetően az 1832-ig, a modern görög állam megszületéséig ott tartózkodó oszmánok engedélyének.

Archibald Archer: Az ideiglenes Elgin-szoba, 1819

Az eltüntetett szobrok ma a British Museumban, a párizsi Louvre-ban és az athéni Akropolisz Múzeumban láthatóak.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

silhouette of man golfer with golf club at sunset
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.